Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 37. szám

940 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám ja meg és feladatukat a következőkben állapítja meg:5/c g) A vezetőségnek közvetlenül alárendelt szervezeti egységek — vezetőiknek az alapszabály pontjában szabályozott összeférhetetlensége szempontjából — a következők:5/'' h) A vezetőség ügyrendjét a jogszabályok, az alapszabály, valamint a szervezeti és működési szabályzat keretei között maga állapítja meg.5/e 5. A szövetkezet bizottságainak működésére vonatkozó általános rendelkezések A bizottságok a jogszabályokban, az alapszabályban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hatáskörben, a közgyűlés és a küldöttgyűlés határozatai szerint, saját ügyrendjüknek megfelelően fejtik ki tevékenységüket. A bizottságokat össze kell hívni, ha azt a szövetkezet vezetősége vagy felügyelő bizottsága a cél megjelölésével írásban kezdeményezi. A bizottságok üléseire meg kell hívni a vezetőségen és a felügyelő bizottságon kívül mindazokat, akiknek részvétele az ülésen a tárgyalt ügyek miatt szükséges. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább a fele jelen van. A bizottság a határozatokat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntő A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a határozatokról pedig nyilvántartást kell vezetni, amelyben a határozatokat évente eggyel kezdődő sorszámmal kell ellátni. A bizottság ülésének határozatait, ha a döntés jellege azt indokolja, ismertetni kell a szövetkezet vezetőségével és felügyelő bizottságával. A bizottságok működésükről évenként a küldöttgyűlésnek (közgyűlésnek) beszámolnak. A bizottságok működésük részletes szabályait ügyrendjükben maguk határozzák meg.6 5/c A vezetőség állandó jelleggel vagy meghatározott feladat teljesítésére alakíthat bizottságot. A megalakításnál meg kell állapítani a bizottság beszámolási kötelezettségét. hla Ezek felsorolása csak akkor szükséges, ha a szövetkezetnél vannak az elnök vagy más vezető irányítása alá nem tartozó, a vezetőségnek közvetlenül alárendelt szervezeti egységek (pl. vidéki telephely vezetőié, művészeti csoport stb.). 5e Az ügyrend elkészítésének irányelveit a 2 sz. melléklet tartalmazza. 6 Az ügyrend elkészítésének irányelveit a 2. sz. melléklet tartalmazza. A) Felügyelő bizottság7 a) A felügyelő bizottság feladata különösképpen — a jogszabályok, az alapszabály, a belső szabályzatok és a szakmai szabályzatok megtartásának ellenőrzése; — a szövetkezeti önkormányzati szervek működésének, a határozatok meghozatalának és azok végrehajtásának, a szövetkezeti demokrácia és a tagsági jogok érvényesülésének, továbbá a tagsági érdekvédelem megvalósulásának rendszeres ellenőrzése; — a társadalmi tulajdon és a szövetkezeti vagyon védelmére tett intézkedések ellenőrzése; — az üzemi tevékenységnek, a tervekből és a szerződésekből folyó kötelezettségek teljesítésének és a jogok érvényesítésének ellenőrzése; — az alapok képzésének és felhasználásának, a pénz- és hitelgazdálkodásnak, a pénz- és értékkezelésnek, a költségkeretek betartásának, az utalványozásoknak, a számvitelnek, az eszköznyilvántartásnak, kezelésnek és felhasználásnak ellenőrzése; — a belső ellenőrzés működésének vizsgálata; — a szövetkezet mérleg- és eredménykimutatása megvizsgálásának alapján vélemény-nyilvánítás a küldöttgyűlésen és a közgyűlésen a szövetkezet gazdálkodásáról; — vélemény-nyilvánítás a közgyűlés, küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókról és jelentésekről; — a szocialista bérezés elve érvényesülésének, a munka szerinti díjazásnak, a dolgozók által végzett munkák nyilvántartásának és a teljesítmények elszámolásának ellenőrzése; — a munkavégzés egészségügvi és munkavédelmi körülményeinek rendszeres vizsgálata; — a tagsági és munkaügyi viták késedelem nélküli elintézésének figyelemmel kísérése; — a szövetkezethez érkezett panaszok és bejelentések kivizsgálásának, azok elintézésének ellenőrzése; — annak ellenőrzése, hogy a hatósági és más külső szervek vizsgálati megállapításai alapján megtörténnek-e a szükséges intézkedések a hiányosságok kiküszöbölésére, a felelősség megállapítására és a felelősségrevonásra; — az újítási ügyekben benyújtott panaszok elbírálása; b) A felügyelő bizottság vizsgálatának ki kell terjednie a hiányosság és mulasztás okainak feltárására, továbbá a kijavítás célszerű módjának és az esetleges személyi felelősségnek a megállapítására. A vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell készíteni. c) A felügyelő bizottság a szükséghez képest, de legalább ülésezik. 7 A felügyelő bizottságra irányadó rendelkezések: Szvt. 26. § (1) bek., 27. §. Iszt. 6. § (1) bek. Szvt. R. 13—18. §.