Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 37. szám

936 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám A küldöttgyűlésen a küldötteken, továbbá a szavazati és tanácskozási joggal résztvevő elnökön (függetlenített elnökhelyettesen), a vezetőségi tagokon, a felügyelő bizottság elnökén és a szövetkezeti bizottság elnökén kívül tanácskozási joggal vehetnek részt a felügyelő bizottság és a szövetkezeti bizottság tagjai, a nőbizottság elnöke, a szövetkezeti döntőbizottság elnöke, a szövetkezet többi magasabb vezető munkakörű dolgozói, valamint a szakszervezet helyi szervének és a KÍSZnek képviselői. Meg kell hívni továbbá a küldöttgyűlésre mindazokat a személyeket, akiknek jelenlétét jogszabály előírja vagy a vezetőség szükségesnek tartja. (Így pl. az eljáró revizort, a szövetkezet jogtanácsosát, stb.) A küldöttgyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről — az írásbeli anyagok egyidejű megküldésével — a törvényességi felügyeleti szervet előzetesen tájékoztatni kell. b) A küldöttgyűlés az éves terv, a mérleg és az eredménykimutatás részletes megállapítása után, a következő főbb mutatókat terjeszti jóváhagyás céljából a közgyűlés elé: — a termelés az előző évhez és a tervhez viszonyítva, — a termelés költségeinek alakulása, — az eredmény az előző évhez és a tervhez viszonyítva, — a létszám (tag, alkalmazott, termelő, nem termelő) — az egy főre jutó termelés, — az egy főre eső átlagbér, — a szövetkezet bérgazdálkodásának alakulása, — a részesedési alap képzése és felhasználása, — a fejlesztési alap képzése és felhasználása, — a jóléti- és kulturális alap képzése és felhasználása. c) A küldöttgyűlés tanácskozásáról és határozatairól a küldöttek az őket megválasztó munkahelyi tanácskozásokat, illetve az azokhoz tartozó szervezeti egységek dolgozóit a szükséghez képest, de legalább napon belül, erre alkalmas módon kötelesek tájékoztatni. A tájékoztatások megszervezéséről a munkahelyi tanácskozás vezetője gondoskodik. A küldöttgyűlés ügyrendjét, amelyet a vezetőség készít el és terjeszt elfogadásra a küldöttgyűlés elé, az 1. sz. függelék tartalmazza. 3. Munkahelyi tanácskozások a) A munkahelyi tanácskozások a szövetkezet dolgozóinak munkahelvek szerint szervezett közösségei, amelyekben a dolgozók a közösség demoratiku? szervezeti iogait a iogszabálv. az alapszabály és a ielen szabályzat keretei között gyakorolják. b) A szövetkezetnél a következők szerint kell munkahelyi tanácskozásokat szervezni:3 c) A munkahelyi tanácskozások hatáskörébe tartoznak döntési jogkörben — a küldöttgyűlési küldöttek megválasztása, felmentése és visszahívása; — a szövetkezeti bizottság tagjainak megválasztása, felmentése és visszahívása; — a munkahelyi tanácskozás vezetőjének megválasztása és felmentése; — a közösség részére meghatározott jutalmak és üdülési beutalók elosztása; véleményezési és javaslattételi jogkörben — a közgyűlésre és a küldöttgyűlésre kerülő anyagok megtárgyalása, azokra észrevételek tétele; — véleménynyilvánítás a munkahelyi tanácskozáshoz tartozó szervezeti egységekben dolgozók tagfelvétele ügyében; — a szocialista munkaverseny kezdeményezése és szervezése; — a dolgozók kitüntetésére javaslattétel; — a munkaidő-keret és a napi munkaidő kezdetének és befejezésének meghatározása; — a dolgozók munkadíj besorolása; — a munkahelyi tanácskozásra lebontott bérfejlesztési keretek dolgozók közötti elosztása; — a munkahelyi tanácskozáshoz tartozó dolgozóknak kitűzött prémiumfeladatok teljesítésének értékelése; — a dolgozók nagyobb csoportját érintő teljesítmény-követelmények megállapítása és módosítása; 3 Felsorolandók azok az egységek (bedolgozókat foglalkoztató szövetkezeteknél esetleg a tevékenységek), ahol a munkahelyi tanácskozások alakulnak. Indokolt esetben egyes szervezeti egységek a munkahelyi tanácskozás létrehozása szempontjából összevonhatók, de azokat mindenképpen annak az elvnek a figyelembevételével kell létrehozni, hogy a tanácskozások döntésére, véleményezésére és javaslattételre alkalmas fórumok legyenek és létszámuk általában 20 főnél kevesebb és 100 főnél több ne legyen. A bedolgozókat foglalkoztató szövetkezeteknél a munkahelyi tanácskozást célszerű ott szervezni, ahol a dolgozók a munkát átveszik, és ahol velük elszámolnak. E munkahelyi tanácskozások létszáma indokolt esetben a 100 főt meghaladhatja, de figyelemmel kell lenni arra, hogy azon a dolgozói jogok gyakorlása biztosítható legyen. Lakossági szolgáltatást végző, kiterjedt üzlethálózattal rendelkező szövetkezetek esetében a munkahelyi tanácskozások létszámát az adottságoknak megfelelően a fentiektől eltérően (tehát pl. 20 fő alatt) is meg lehet határozni. Több műszakban foglalkoztatott dolgozók esetében — kereskedelmi és javító-szolgáltató felvevőhelyi dolgozók tekintetében az illetékes helyi tanácsi szervekkel történt egyeztetés után — a munkahelyi tanácskozást műszakváltáskor is meg lehet tartani. Építőipari tevékenységet folytató szövetkezetek a munkahelyi tanácskozást szakmai építésvezetőségenként hozhatják létre. A munkahelyi tanácskozások időpontját úgy kell meahatározni. hogy azon a különböző építési helyen dolgozók egyaránt részt tudjanak venni. (Indokolt az időpontot a munkadíjfizetési napokkal összekapcsolni.)