Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 37. szám

37. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 937 — a munkahelyi tanácskozáshoz tartozó szervezeti egységek szabadságolási ütemtervének megállapítása ; — a munkahelyi tanácskozáshoz tartozó dolgozók mentesítése a fegyelmi büntetés hatálya alól; — a munkavédelmi őrmozgalom helyi működtetése; d) A munkahelyi tanácskozáson azok a dolgozók — tagok és alkalmazottak — vesznek részt, akik a munkahelyi tanácskozást alkotó szervezeti egységben (egységekben) tartósan munkát végeznek. (A továbbiakban: a munkahelyi tanácskozás tagjai.) Nem tagjai a munkahelyi tanácskozásnak azok: — akiket a szövetkezet másodállásban, mellékfoglalkozásban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztat (ide nem értve a bedolgozókat); — azok, akiknek foglalkoztatása nem haladja meg a 6 napot; — a kötelező szakmai gyakorlatukat végző középiskolai és egyetem (főiskolai) hallgatók: — a nem szakmunkásként bérezett szakmunkástanulók ; A munkahelyi tanácskozás akkor határozatképes, ha a munkahelyi tanácskozás tagjainak legalább a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása szempontjából a szövetkezet munkajogi létszámába tartozó tagokat és alkalmazottakat kell figyelembe venni, beleértve a próbaidős dolgozókat is. Figyelmen kívül hagyhatók azok, akik — szülési szabadságon vagy gyermekgondozás címén fizetésnélküli szabadságon vannak; — a katonai szolgálatot teljesítők; — a keresőképtelenné vált (beteg) dolgozók 3 havi betegség után; — a 3 hónapnál hosszabb ideig tartó fizetésnélküli szabadságon levők; — az iskolára, tanfolyamra küldött munkavállalók, ha a szövetkezettől munkadíjat nem kapnak; — azok a bedolgozók, akik 3 hónapja munkát nem vállalnak; — azok a szövetkezeti tagok, akiknek foglalkoztatását a szövetkezet szünetelteti; — más vállalathoz vagy szövetkezethez kirendelt (kölcsönadott) dolgozók, ha a kirendelés a 30 munkanapot meghaladja. A szövetkezet nyugdíjas tagjai és a szövetkezetnél foglalkoztatott egyéb nyugdíjasok csak abban az esetben tagjai a munkahelyi tanácskozásnak, ha a munkahelyi tanácskozás időpontjában vagy az azt megelőző 30 napon belül a munkahelyi tanácskozáshoz tartozó szervezeti egységben ténylegesen munkát végeznek. e) A munkahelyi tanácskozást évente legalább három alkalommal kell összehívni, össze kell hívni a munkahelyi tanácskozást — minden küldöttgyűlést (közgyűlést) megelőzően; — ha a vezetőség vagy a felügyelő bizottság indítványozza; — ha a munkahelyi tanácskozás vezetője azt szükségesnek tartja; — ha a munkahelyi tanácskozás résztvevőinek 20%-a kívánja; f) A munkahelyi tanácskozás minden tagját szavazati jog illeti meg. Az önkormányzati ügyekben — ilyenek többek között a küldöttek, a szövetkezeti bizottság tagjainak megválasztása, a tagfelvételi kérelmek véleményezése — csak a szövetkezet tagjai szavazhatnak, a próbaidős tagok és az egyéb munkavállalók nem. A munkahelyi tanácskozást annak vezetője hívja össze. Ha a vezető akadályoztatva van, az öszszehívásról a szövetkezet vezetősége gondoskodik. A munkahelyi tanácskozást az abban résztvevő szervezeti egységeknél kifüggesztett hirdetménynyel kell egybehívni, amelyet legkésőbb a munkahelyi tanácskozás időpontja előtt 3 nappal kell feltűnő, a dolgozók által megtekinthető helyen kifüggeszteni. (Bedolgozókat foglalkoztató, építőipari vagy javító-szolgáltató tevékenységet folytató szövetkezetek esetében az értesítést más alkalmas módon kell eszközölni.) A hirdetményben (értesítésben) meg kell jelölni a munkahelyi tanácskozás helyét, időpontját és a megtárgyalásra kerülő ügyeket. A munkahelyi tanácskozást lehetőleg a résztvevő dolgozók munkaidején kívül, indokolt esetben részben munkaidő alatt, olyan időpontban kell megtartani, hogy a résztvevők minél nagyobb számban jelen tudjanak lenni. A munkahelyi tanácskozásról értesíteni kell a szövetkezet elnökét, a felügyelő bizottság elnökét és a szakszervezet helyi szervének vezetőjét. A munkahelyi tanácskozáson a szövetkezet bármelyik tisztségviselője és magasabb vezető munkakörű dolgozója megjelenhet és a tanácskozásban résztvehet. A munkahelyi tanácskozáson részt vevők részvételüket jelenléti ív aláírásával igazolják. Ennek alapján kell meghatározni a határozatképességet. g) A munkahelyi tanácskozáson annak vezetője, akadályoztatása esetén a munkahelyi tanácskozás által nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztott olyan szövetkezeti tag elnököl, aki a munkahelyi tanácskozás teljesjogú résztvevője. A munkahelyi tanácskozás elnökének feladata az ülés levezetése, a tanácskozás és a szavazás rendjének biztosítása, valamint a tanácskozásról emlékeztető készítése. A munkahelyi tanácskozás kezdetén annak vezetője ismerteti a napirendet, amelynek kiegészítésére, vagy módosítására a résztvevők javaslatot