Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 37. szám

37. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE közgyűlésen szavaznak, ahová szervezetileg tartozak. A részközgyűlésre egyébként a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. KÜLDÖTTGYŰLÉS38 28. A küldöttgyűlés .... küldöttből áll. A küldöttek megválasztásáról és számuknak a munkahelyi tanácskozások szerinti megoszlásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.39 A küldöttek tevékenységüket a munkahelyi tanácskozás állásfoglalásainak megfelelően végzik és választóiknak rendszeresen beszámolnak. 29. A küldöttgyűlésen szavazati joggal vesznek részt az elnök (elnökhelyettes), a vezetőség tagjai, továbbá a felügyelő bizottság és a szövetkezeti bizottság elnöke.40 A küldöttgyűlésen a szakszervezet és az ifjúsági szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vesz.41 A szervezeti és működési szabályzat további tanácskozási joggal résztvevőket állapíthat meg. 30. A küldöttgyűlés hatásköre a következő:42 a) az alapszabálynak jogszabály alapján, vagy az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (OKISZ) irányelve kapcsán történő módosítása.43 b) a szövetkezeti döntőbizottság elnökének és tagjainak, a nőbizottság elnökének és tagjainak, a szövetkezeti bizottság elnökének, továbbá a küldöttgyűlés által létrehozott egyéb bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása.44 c) a kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre és a szövetség küldöttközgyűlésére a küldöttek megválasztása.45 d) a kötelező belső szabályzatok és az elosztási viszonyokat érintő belső szabályzatok megalkotása és módosítása.46 e) az elnök (elnökhelyettes) és az egyéb magasabb vezető munkakört betöltők díjazásának — a jogszabályok keretei között történő — megállapítása.47 38 Szvt. 24. §. Iszt. 5. § (3) bek. Irányelvek 2—7. pont. A küldöttgyűlés küldötteit azoknál a szövetkezeteknél válasszák meg, ahol az átlagos taglétszám a 130 főt eléri. A vezetőség akkor működtesse a küldöttgyűlést, ha a taglétszám a 150 főt eléri, illetve akkor szüntesse meg működését, ha a taglétszám éves átlagban a 150 főhöz viszonyítva mintegy 10—15%-kal (130 fő alá) csökken. 39 Iszt. R. 4. § (1) bek. A küldöttek száma 50—150 fő lehet. Szvt. R. 7. § (2) bek. 40 Iszt. R. 4. § (2) bek. Szvt. R. 8. § (1) bek. 41 Szvt. R. 8. § (2) bek. ° Ahol küldöttgyűlés nem működtethető a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. 43 Szvt. 24. § (3) bek a) pont H Iszt. 5. § (3) bek b) pont 45 Szvt. 24. § (3) bek. d) pont 46 Iszt. 5. § (3) bek. a) pont 47 Szvt. 24. § (3) bek e) pont. Az Iszt R. 9. § (1) bek szabályozza a magasabb vezetői munkakörűeket. A (2) bek. szerint a díjazás megállapítása előtt a területi (szakmai) szövetség véleményét ki kell kérni. [Lásd még: 16/1975. (XI. 15.) MüM sz. és a 16/1976. (XII. 11.) Mü M sz. rendeleteket.] 929 f) a jogi személyként működő társulás alapításában való részvétel, az ilyen társulásba a belépés, kilépés és a megszüntetés elhatározása, továbbá a társulásra vonatkozó a szövetkezet vagyonát jelentősen érintő döntések hozatala.48 g) az éves terv, a mérleg és az eredménykimutatás részletes meghatározása, valamint főbb mutatóinak a közgyűlés elé terjesztése.49 h) a középtávú és távlati terv véleményezése, valamint a közgyűlés elé terjesztése.50 i) a szövetkezet elnökének (függetlenített elnökhelyettesének) és a magasabb vezetői munkakört betöltő tagoknak, és alkalmazottaknak a fegyelmi és anyagi felelősségrevonása, továbbá a többi tisztségviselőnek, tiszségükkel összefüggésben fegyelmi és anyagi felelősségre vonása; a közgyűlés által megválasztott tisztségviselőnek tisztségből elmozdításra irányuló felelősségrevonása esetén a javaslatnak a közgyűlés elé terjesztése.51 j). döntés minden olyan kérdésben, amelyet a jogszabály nem a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.52 k) döntés a következő kérdésekben: 53 31. A vezetőség a küldöttgyűlést évente legalább kétszer köteles összehívni. A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek legalább kétharmada jelen van.54 32. A küldöttek jogaikat és kötelességeiket csak személyesen gyakorolhatják.55 A küldöttgyűlés idejére a küldöttek mentesek a munkavégzés alól és átlagmunkadíjukban részesülnek. 33. A küldöttet fel kell menteni, ha megbízatásáról lemondott, ha megbízatásának betöltését kizáró ok áll fenn, ha foglalkoztatását tartósan szüneteltetik, vagy a munkahelyi tanácskozás a küldött felmentése mellett foglalt állást. Vissza lehet hívni a küldöttet, ha fegyelmi büntetéssel sújtották.56 34. A küldöttgyűlés a vezetőség által elkészített és a küldöttgyűlés maga által elfogadott ügyrendje szerint működik. 35. A küldöttgyűlésre a 28—34 pontokban nem szabályozott kérdésekben a közgyűlés szabályai irányadók.57 48 Szvt. 24. § (3) bek. f) pont. 49 Iszt. 5. § (3) bek. e) pont. Irányelv 5. pont. 50 Iszt 5. § (3) bek f) pont. 51 Iszt 5 .§ (3) bek. b), c), d) pontok. 52 1977. évi 6. sz. tvr. 32. § (2) bek. Szvt. 24. § (3) bek. g) pont. 53 Szvt. 24. § (3) bek. g) pont. Iszt. 5. § (3) bek A k) pont tartalmát a szövetkezet dönti el. Társadalmi bíróság alakítása a 3/1976. (O. É. 12.) OKISZ számú ajánlás alapján, küldöttgyűlési hatáskörben történik. Ahol társadalmi bíróságot hoztak létre, ott arról az alapszabályban rendelkezni kell. Ide lehet sorolni pl. az értékhatáron felüli ingatlan elidegenítését, a beruházásokat stb. 54 Szvt 24. § (4) bek. 55 Szvt. R. 7. § (3) bek. 56 Irányelvek 12. pont. Kizáró ok: Szvt. 31. §. 57 Szvt. 24. § (4) bek