Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 19. szám

402 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám (2) A pihenőnapot általában vasárnap kell kiadni. A munkakörtől, illetőleg a beosztástól függően a heti pihenőnap a hét bármely napján és összevonva is kiadható. R. 80. § A termelőszövetkezet tagja a Munka Törvénykönyvében megállapított munkaszüneti napokon csak az állandó üzemelést, illetőleg állandó jelenlétet igénylő munkahelyeken kötelezhető munka végzésére. A vezetőség — indokolt esetben — más munkahelyen is elrendelheti a munkaszüneti napon való munkavégzést. Vhr. 37. § (1) A vezetőség a halasztást nem tűrő, sürgős munkák elvégzésének biztosítása, elemi kár megelőzése vagy elhárítása, valamint a személyhez kötött állandó beosztásban dolgozó tagok helyettesítése céljából adhat utasítást vasárnap, pihenőnap vagy munkaszüneti napon való munkavégzésre. (2) A heti pihenőnapon, illetőleg a munkaszüneti napon teljesített munkáért másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha ez nem lehetséges — a teljesítményért járó rendes munkadíjon felüí5 — a munkaügyi szabályzat előírásától függően legalább 25 és legfeljebb 100 százalékos pótlékot kell fizetni. (3) A (2) bekezdés szerinti pótlékban nem részesülhetnek a vezetők, illetve azok a tagok, akik munkaidejük beosztását és felhasználását maguk határozzák meg. A tagokról való gondoskodás Tv. 64. § (1) A termelőszövetkezet köteles az egészséges és biztonságos munkakörülményeket és a tagok szociális segélyezését megvalósítani. (2) A munkavégzési kötelezettségüket teljesítő tagokról betegség vagy szülés esetén gondoskodni kell. A termelőszövetkezet az idős és más rászoruló tagokat szociális segélyben is részesítheti. (3) A termelőszövetkezet tagjai és családtagjaik a jogszabályokban megállapított módon és feltételekkel részesülnek nyugdíjban és a társadalombiztosítás egyéb szolgáltatásaiban, valamint más szociális juttatásokban. R. 81. § (1) Az Általános Balesetelhárítási és Egészségvédő óvórendszabályok, valamint a mezőgazdasági és iparági szakmai egészségvédő és balesetelhárító óvórendszabályok hatálya a termelőszövetkezetekre is kiterjed. (2) A termelőszövetkezeteknek a balesetelhárítással és az egészségvédelemmel kapcsolatos részletes feladatait külön jogszabály, valamint a munkavédelmi szabályzat állapítja meg. R. 82. § (1) A csökkent munkaképességű tagok részére egészségi állapotuknak megfelelő munkát kell biztosítani. (2) A fiatalkorúak és a nők foglalkoztatására vonatkozó általános rendelkezéseket a termelőszövetkezetek tagjaira és a családtagokra a külön jogszabályban foglalt eltéréssel kell alkalmazni. Vhr. 38. § A csökkent munkaképességet munkaalkalmassági orvosi véleménnyel kell igazolni. Vhr. 39. § (1) Fiatalkorút éjszakai munkára, a 16. éven aluli fiatalkorút túlmunkára és készenlétre nem szabad beosztani. (2) A dolgozó nőt: a) nem szabad olyan munka végzésére beosztani, amely testi alkatára hátrányos következménnyel járna; b) terhessége megállapításától nem szabad olyan munkakörben foglalkoztatni, amely egészségére vagy magzatának fejlődésére káros; c) a terhesség negyedik hónapjától kezdve a szoptatás hatodik hónapjának végéig nem szabad beosztani megerőltetéssel járó fizikai munkára, éjszakai munkára, túlmunkára és — ha szállítóeszköz nincs biztosítva — olyan munkahelyre, amely lakásától 3 km-nél nagyobb távolságra van. A szülész-nőgyógyász szakorvos írásbeli javaslata alapján részére egészségi állapotának megfelelő beosztást kell biztosítani. (3) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerint foglalkoztatott nő munka után járó részesedése nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző naptári évben elért átlagrészesedése volt. (4) A terhes nő orvosi vizsgálaton való részvételét — amennyiben a terhességi szakrendelés a munkaidővel azonos időre esik — a termelőszövetkezet munkaidő-beosztás módosításával vagy egyéb más módon, más lehetőség hiányában átlagrészesedés térítése mellett munkaidőben is köteles biztosítani. R. 83. (1) A termelőszövetkezetben tagként rendszeresen [77. § (3) bekezdés] dolgozó nőt — szülés címén — húsz heti szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — további négy héttel meghosszabbítható. (2) A szüléssel kapcsolatos jövedelemkiesés pótlásáról — a jogszabályban meghatározott keretek között — a termelőszövetkezet az alapszabályban foglaltak szerint gondoskodik. (3) A szülő nő kérelmére a termelőszövetkezet vezetősége a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából, annak harmadik életéve betöltéséig, illetőleg a tízévesnél nem idősebb gyermek betegségének tartamára, az otthoni ápolás céljára díjazás nélküli szabadságot köteles biztosítani. (4) A díjazás nélküli szabadság időtartama alatt a gyermekgondozási segélyre vonatkozó rendelkezések és más jogszabályok szerint jár a dolgozó nő részére ellátás.