Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)
1977 / 19. szám
19. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 403 (5) A szülő nőt szoptatás címén — a munkaviszonyban álló dolgozó nőkével azonos feltételekkel és mértékben — munkaidő kedvezmény illeti meg. Vhr. 40. § (1) A szülési szabadságból 4 hetet a szülés előtt kell kiadni, ettől a terhes nő kérésére el lehet tekinteni, ha az orvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. (2) Szülés címén azt a tagként dolgozó nőt kell jövedelempótló készpénzsegélyben (szülési segély) részesíteni, aki a szülést megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát [R. 77. § (1) bek.] vagy ennél kevesebbet, de legalább az évi 1000 munkaórát teljesítette. (3) A szülési szabadság 20 hetén belül az egy munkanapra járó segély összege a szülést közvetlenül megelőző naptári évben elért részesedés egy napra eső részének 75 százalékánál kevesebb és 100 százalékánál több nem lehet. (4) Kórházi vagy szülőotthoni ápolás idejére, ide nem értve az elbocsátás napját, a szülési segély 90 százaléka jár. (5) A szülési szabadságnak a szakorvos által meghosszabbított tartamára — szülési segély helyett — betegségi segélyt kell fizetni.. R. 84. § A keresőképtelen termelőszövetkezeti tag jövedelemkiesésének pótlásáról — a jogszabály keretei között '•— az alapszabály rendelkezései szerint kell gondoskodni. Vhr. 41. § (1) Keresőképtelenség címén a .termelőszövetkezetnek azt a tagját kell jövedelempótló készpénzsegélyben (továbbiakban: betegségi segély) részesíteni, aki: a) orvos által igazolt betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) keresőképtelenné válását közvetlenül megelőző naptári évben a részére megállapított munkát [R. 77. § (1) bek.] vagy ennél kevesebbet, de férfi tag legalább az évi 1500, nő pedig az évi 1000 munkaórát teljesítette. (2) Keresőképtelennek kell tekinteni azt a tagot is a) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap; d) aki járványügyi vagy állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen átmenetileg sem foglalkoztatható. (3) Keresőképtelen továbbá: a) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egy évnél fiatalabb gyermekét szoptatja; b) az anya, illetőleg az egyedülálló apa, ha hatévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; c) az anya vagy egyedülálló apa, ha tizennégy • évesnél fiatalabb gyermekét vörhenybetegség miatt otthon ápolja. (4) A (3) bekezdés b) pontja alapján a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyermekenként és évenként hatvan napig, ha pedig a gyermek háromévesnél idősebb, gyermekenként és évenként harminc napig jár betegségi segély. Egyedülálló tag részére a hatévesnél fiatalabb gyermeke betegsége esetén évenként és gyermekenként hatvan napig jár betegségi segély. (5) A (3) bekezdés c) pontja alapján legfeljebb 22 napig jár betegségi segély. Vhr. 42. § (1) A betegségi segély egy munkanapra járó összege a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért egy napra jutó átlagrészesedés 50 százalékánál kevesebb és 75 százalékánál több nem lehet. Kórházi ápolás idejére, ide nem értve a kórházból váló eltávozás napját, a tagot a betegségi segély 70 százaléka, ha pedig eltartott családtagja van, a segély 90 százaléka illeti meg. (2) A segélyt a keresőképtelenségnek a körzeti, illetőleg a felülvizsgáló orvos által igazolt tartamára, legfeljebb azonban annyi napra kell fizetni, ahány napig a tag a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző tizenkét hónapban, gümőkóros megbetegedés esetén huszonnégy hónapban munkát végzett. (3) A betegségi segélyezés időtartamából le kell vonni azt az időt, amelyet a tag a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző tizenkét hónapon belül betegségi segélyezésben töltött. Vhr. 43. § (1) Nem jár betegségi segély: a) a heti pihenőnapra, b) a katonai szolgálat idejére, c) a gyermekgondozási segély, a szülési segély folyósításának idejére, d) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a betegségi segélyre jogosult a munkadíját megkapta, e) annak, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta, j) a részegség miatt vagy abból eredően keletkezett keresőképtelenség első három napjára, g) annak, aki letartóztatásban van, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, h) a munkaterápiás intézeti gyógykezelésre kötelezett tag részére a kezelés időtartamára, i) arra az időre, amely idő alatt a tag munkaviszonya, ipari szövetkezeti tagsága alapján táppénzre jogosult. (2) Meg lehet vonni a betegségi segélyt attól, aki: a) az orvos utasításainak nem tesz eleget, b) az elrendelt orvosi vizsgálaton, felülvizsgálaton nem jelenik meg, c) a beteg gyermek ápolása címén kapott betegségi segély esetén a gyermek kórházba utalását kellő indok nélkül nem fogadta el.
