Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 17. szám

372 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám jainak, a más földdel nem rendelkezőknek, az ál­lami föld korábbi bérlőinek és az egyéb szemé­lyeknek kérelmét jelentkezésük sorrendjében, a rendelkezésre álló földterület figyelembevételével elbírálni. Azoknak a magánszemélyeknek a kérésére, akik tartós használatra kijelölt vagy kijelölhető zárt­kerti állami földet bérelnek, korábbi haszonbérleti szerződésüket meg kell szüntetni és velük az eddig használt földjükre tartós földhasználatra szerző­dést kell kötni [Vhr. 12. § (2) bek.]. A haszonbér­leti jogviszonyt azonban más személy részére való tartós használatbaadás címén megszüntetni nem szabad. b) A termelőszövetkezet a tulajdonában vagy használatában lévő, nagyüzemileg nem hasznosít­ható zártkerti földekből kizárólag tagjainak és ál­landó alkalmazottainak adhat — a háztáji, illető­leg az illetményföldön felül — legfeljebb 6000 m2 nagyságú területet mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba [Vhr. 4. § (2) bek.]. A tartós használatba adható földek kijelölése a) A nagyüzemileg nem hasznosítható zártkerti és zártkertté nyilvánítható külterületi földek me­zőgazdasági termelés céljára tartós használatra való kijelölésére a javaslatot a helyi tanács végre­hajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezés­ügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve — ter­melőszövetkezeti föld esetében a termelőszövetke­zet vezetőségének megbízottjával együttesen — a földek helyszíni bejárásával készíti elő. A javaslat megfelelő előkészítését nagyban elősegíti, há a javaslattevő a járási (városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi) földhivatal, valamint az első fokú építésügyi hatóság egyetértését is kikéri és azt a javaslatra záradékként rávezeti. A javaslat alapján a helyi tanács végrehajtó bizottsága határozattal dönt az állami föld kijelö­léséről, illetőleg a termelőszövetkezeti föld tartós használatra való kijelölésének engedélyezéséről (Vhr. 2. §). A tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a termelőszövetkezet vezetőségének a tartós hasz­nálatra vonatkozó kijelölési határozata után a ki­jelölt földrészletek külső határvonalait a tanácsi szakigazgatási szerv — termelőszövetkezeti föld esetében a termelőszövetkezettel együttesen — a természetben is kitűzi (cövekkel megjelöli). Az eljáráson az építésügyi hatóság is részt vesz és nyilatkozik a földrészlet megosztásának, továbbá az építésügyi szabályoknak megfelelő gazdasági épülettel való beépítésének lehetőségéről és fel­tételeiről. Ennek során határozható meg, hogy mely földrészleteket szükséges megosztani, illető­leg melyeket lehet megosztás nélkül is tartós használatba adni. Kívánatos, hogy a kijelölt földek tartós haszná­latbavételének, valamint rövidebb időre való ha­szonbérbevételének lehetőségéről a helyi tanácsok a lakosságot — ha ez indokolt, a közeli ipari üze­mek szakszervezeti bizottságait is —, a termelő­szövetkezetek pedig a termelőszövetkezeti tagokat és alkalmazottakat a helyben szokásos módon tájékoztassák. b) Az állami földek tartós használatbaadására irányuló igénybejelentéseket a tanácsi szakigazga­tási szerv jegyzékbe foglalja és az igényeket el­bírálja. Az elfogadott igénylők névsorát a helyi tanács hirdetőtábláján 30 napig ki kell függeszteni [Vhr. 6. § (1) bek.]. Ezt követően kerülhet sor azoknak az összefüggő külterületi földeknek zárt­kertté nyilvánítására, amelyek nem meglevő zárt­kertben vannak. Az erre vonatkozó határozat meg­hozatalára a tanácsi szakigazgatási szerv tesz a járási földhivatalhoz javaslatot (Vhr. 3. §). c) A mezőgazdasági termelésre megosztás útján tartós használatba adható földrészletek legalább 1500 m2-es részletekre való megosztásáról a hasz­' nálatbaadó gondoskodik. A megosztást és az ingat­lannyilvántartási (telekkönyvi) átvezetésre alkal­mas vázrajzot és területkimutatást — a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 69. § (1) bekezdé­sében foglaltakra figyelemmel — a MÉM—OFTH által kiadott F. 2. szabályzatnak megfelelően szük­séges elkészíteni; a területkimutatásban azonban az egyes földhasználókat feltüntetni nem kell. A földrészletek megosztásával járó műszaki munkák elvégzésére a 12/1969. (III. 11.) Korm. számú rendelet 15. §-ában felsorolt szervek jogo­sultak. A műszaki munkáikat a járási földhivatal felül­vizsgálja és záradékolja, majd ennek alapján — ha a megosztás folytán 3000 m2-nél kisebb földrész­letek keletkeznek — a kijelölt földterület megosz­tásának (felosztásának) engedélyezéséről az első fokú építésügyi hatóság határoz. Az első fokú építésügyi hatóság engedélyező ha­tározatát és a járási földhivatal által jóváhagyási záradékkal ellátott vázrajz és területkimutatás egy példányát a használatbaadó a földhasználati szerződésnek az ingatlannyilvántartásba (telek­könyvbe) történő bejegyzésére irányuló megkere­séséhez csatolja. II. A földhasználati szerződés megkötése, tartalma, birtokbaadás A mezőgazdasági termelés céljára tartós föld­használatra vonatkozó szerződést [Vhr. 6. § (2) bek.] 3 példányban szükséges kiállítani. Egy-egy példány a használatba adónál, illetőleg a haszná­latba vevőnél marad, egy példányt a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül a haszná­latba adó a tartós földhasználati jognak az ingat­lannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzése végett a járási földhivatalnak mutat be [Vhr. 6. § (3) bek.].

Next

/
Oldalképek
Tartalom