Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 363 2- § (1) A R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az egésznapos, munkaszüneti napokat kivéve megszakítás nélkül, a heti pihenőnapokon is termelő (a továbbiakban: folyamatosan termelő) munkahelyeken foglalkoztatott dolgozók munkaidőkerete — a heti munkidőtartam alapulvételével — egy hétnél hosszabb, de egy hónapnál rövidebb naptári időszakra is meghatározható (pl. a 9 napos munkaidőkeret a 6+3-as, 12 napos munkaidőkeret a 8-f-4-es munkaidőbeosztásnál)." (2) A R. 2. § (2) bekezdésének e) pontjában a „talajerőgazdálkodás" elnevezés „településtisztaság "-ra változik. (3) A R. 2. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: ,,g) tanácsi költségvetési üzemek termelő, szolgáltató munkahelyen foglalkoztatott dolgozóinak". 3- § A R. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: „3. § (1) A kivitelező építőiparban — a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel — a bérfizetési napoktól függően kétheti, illetőleg három heti munkaidőkeret állapítható meg. A kétheti munkaidőkeretet 11 napra, a három heti munkaidőkeretet pedig 17 napra kell beosztani úgy, hogy az utolsó munkanap a bérfizetési nappal megegyezzék. (2) A vállalati kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) heti ötnapos (hetenként szabadszombatos) munkaidőbeosztás a) a 2. § (2) bekezdésében említett dolgozóknál többműszakos termelés, vagy idénymunkarend alkalmazása esetén, továbbá b) termelési érdekből a tégla- és cserépipari nyersanyaggyártó munkahelyeken — ha idénymunkarendet nem alkalmaznak — átmenetileg, évenként legfeljebb 3 hónapig írható elő. (3) Folyamatos termelés [2. § (1) bekezdés] alkalmazásánál legfeljebb egybefüggő 8 munkanap és ezt követően — a heti pihenőnappal együtt — 4 szabadnap ütemezhető. Idénymunkarendben — a folyamatos termelés alkalmazását kivéve — több heti pihenő, illetőleg szabadnap összevontan nem adható ki. (4) Ha az együttesen kiadott szabadnapok között vasárnap nincs, az első szabadnapot kell heti pihenőnapnak tekinteni. (5) Az (1)—(3) bekezdésekben foglaltak alkalmazása esetében a felügyeleti szerv kiegészítő előírásait is figyelembe kell venni. (6) A munkaidő keretet — a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban — teljes naptári évre vonatkozóan, naponkénti részletezésben, a napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának megjelölésével kell beosztani. Erről az érintett dolgozókat az év elején tájékoztatni kell. (7) A vállalat köteles: aj a gazdasági tervek keretében kidolgozott munkaidőmérleg alapján az egy fő által teljesíthető éves munkaidőt termelő-gazdálkodó egységenként előírni; b) az egész- és törtnapos hiányzások (különösen a néhány napos betegség miatti és az igazolatlan mulasztások) mértékét, vállalaton belüli okait folyamatosan ellenőrizni, az indokolatlan távollétek csökkentésére, illetőleg az azokat előidéző okok megszüntetésére haladéktalanul intézkedni; c) a távollétek nyilvántartásának és igazolásának módját szabályozni. (8) Felelősségre kell vonni azt a felelős vezetőt (dolgozót), aki a munkafegyelem megsértése esetében valótlan adatok közlésével, vagy egyéb módon a mulasztott időre, vagy el nem végzett teljesítményre munkabért számoltat el és nem alkalmazza az igazolatlan mulasztás esetére a jogszabályokban (kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban) előírt szankciókat." 4. § A R. a következő 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § (1) A munkaközi szünet — a termelés közvetlen irányításával, anyagi-műszaki ellátásával foglalkozókat kivéve — a nem fizikai foglalkozású dolgozóknak, továbbá a fizikai foglalkozásúak közül azoknak biztosítható munkaidőn belül, akiknél ezt a végzett munka jellege a termelésigazdálkodási érdekek sérelme nélkül lehetővé teszi. (2) Az (1) bekezdésben nem említett dolgozóknak egy- és kétműszakos munkaidőbeosztás esetében a munkaközi szünet a munkaidő megszakítása nélkül (műszakidő előtt, vagy után) biztosítható az olyan termelő munkahelyen, ahol a) a heti munkaidőkeret 44 óránál, a napi munkaidő pedig a hét minden napján 8 óránál kevesebb, vagy b) a termelő berendezések, a komplex gépláncba kapcsolt géprendszerek üzemeltetése, illetőleg ezek közvetlen kiszolgálása a technológia folytonossága miatt műszakidőn belül nem szakítható meg, vagy a termelés megszakítása jelentős termelési-gazdasági hátránnyal járna, illetőleg c) a nem helyi munkavállalók által igénybe vett helyközi utazási eszközök menetrendje olyan, hogy a munkaidő megszakításával kiadott munkaközi szünet miatt a munkaidő befejezése úgy alakulna, hogy az érintett dolgozók a menetrend szerint közlekedő utazási eszközzel nem — vagy egy óránál hosszabb várakozási idővel — tudnának lakóhelyükre visszatérni. (3) Az (1)—(2) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelelő munkahelyeket (munkaköröket) a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban tételesen kell meghatározni."