Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 305 E folyamat további kibontakoztatását segíti elő a törvényjavaslat az általa szabályozott területen. A társadalom fejlődési igényeinek és követelményeinek megfelelően a jog eszközeivel is hozzájárul a közügyek intézésének, az állampolgárok és a tisztségviselők felelősségtudatának erősítéséhez. A közérdekű bejelentésekre, javaslatokra és panaszokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény tartalmazza. Ennek a törvénynek a. rendelkezései azonban főleg a hatósági ügyekkel foglalkozó szervek eljárását tartják szem előtt. Társadalmi és gazdasági viszonyaink fejlődése, az állampolgárok fokozódó közéleti tevékenysége, állami, gazdasági szerveink munkájának magasabb szintre emelése, a szolgáltatások iránti igények megnövekedése szükségessé teszi a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésére vonatkozó — csaknem két évtizeddel ezelőtti — szabályozás korszerűsítését új törvény megalkotásával. A törvényjavaslat — amint az már a címéből megállapítható — különbséget tesz a közérdekű bejelentés, a javaslat és az egyéni sérelem orvoslását szolgáló panasz között. Egységesen szabályozza az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, javasíatainak és panaszainak előterjesztését, vizsgálatát és érdemi elintézését, hatékonyabban védi a javaslattevő állampolgárokat. Ugyanakkor gátat kíván vetni az alaptalan, felelőtlen bejelentéseknek, panaszoknak. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. A törvényjavaslat e fejezete a törvény céljáról és hatályáról rendelkezik. A törvényjavaslat a célt abban jelöli meg, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak és panaszainak előterjesztését, vizsgálatát és érdemi elintézését egységesen, vagyis nemcsak az államigazgatás területére vonatkozóan, hanem az állami és a gazdasági élet egészére kiterjedően szabályozza. A törvényjavaslat azért tesz csupán az állampolgárokról említést, mert ha szocialista szervezet vagy más jogi személy tesz közérdekű bejelentést vagy javaslatot, annak vizsgálata és elintézése nem ennek a törvénynek alapján történik, hanem azt jelzésnek (szignalizációnak) kell tekinteni, és az arra irányadó szabályok szerint kell eljárni (1. §). 2. A törvényjavaslat álapján intézi el a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat valamennyi állami szerv, szövetkezet, egyesület. Ugyanígy járnak el a kisiparosok és magánkereskedők érdekképviseleti szervei is. A társadalmi szervezetek — e törvényjavaslat rendelkezéseit figyelembe véve — maguk jogosultak megállapítani a hozzájuk érkező közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok elintézésének szabályait. Ha a társadalmi szervezet állami feladatkörben jár el, pl. társadalombiztosítási ügyek intézésénél, abban az esetben a törvényjavaslat szabályait kell alkalmazni (2—3. §). II. FEJEZET Közérdekű bejelentés, javaslat 1. A közérdekű bejelentésnek az a rendeltetése, hogy olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel az illetékes szerv figyelmét, amelynek orvoslásához, illetőleg megszüntetéséhez a kisebb vagy nagyobb közösségnek, adott esetben az egész társadalomnak érdeke fűződik. A közérdekű bejelentés általában valamilvp-. visszás vagy éppen jogellenes jelenséjr _ vagy magatartásra mutat rá, a közérdekű javaslat viszont valamilyen társadalmilag hasznos gazdasági, kulturális, igazgatási vagy egyéb cél elérésére irányuló kezdeményezést foglal magában. A közérdekű bejelentés és javaslat össze is fonódhat, mert megtörténhet, hogy a közérdekű bejelentés valamilyen konkrét visszás jelenség feltárása mellett javaslatot is tartalmaz (4. §). 2. Mind a közérdekű bejelentést, mind a javaslatot akár írásban, akár szóban elő lehet terjeszteni ahhoz a szervhez, amely az elintézésre ügykör szerint hivatott. Ha az előterjesztést más szerv kapja, az nyolc napon belül továbbítja az elintézésre hivatott szervhez és erről az érdekelt személyt írásban tájékoztatja. Ha a közérdekű bejelentés, illetőleg javaslat előterjesztése szóban történt, az áttételről nem szükséges írásbeli értesítést adni. A közérdekű bejelentés és javaslat elintézése egyaránt az ügykör szerint hivatott szerv, a személyre vonatkozó közérdekű bejelentés elintézése pedig a Munka Törvénykönyve szerint meghatározott közvetlen felettes hatáskörébe tartozik. E főszabály alól kivétel az, hogy a közérdekű bejelentés és javaslat vizsgálatát és elintézését a felügyeletet ellátó szerv, a népi ellenőrzési bizottság, illetőleg az ügyészség a vizsgálatot végző szervtől mindenkor, vagyis az eljárás bármely szakaszában magához vonhatja. Fontos garanciális rendelkezés, hogy a vizsgálatot végző szerv a nagyobb jelentőségű közérdekű bejelentés elintézéséről annak eredményétől függetlenül tájékoztatja a felettes szervét. Azt, hogy a közérdekű bejelentés mikor nagyobb jelentőségű, az eset összes — személyi és egyéb — körülményeinek mérlegelése alapján lehet csak eldönteni (5—6. §).