Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

1590 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám II. A szövetkezetek állami törvényességi jelügyeletének gyakorlása 1. A szövetkezetek alapszabályának jóváhagyása az Szvt. 15. §-ának (1) bekezdése, valamint a Tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv hatáskörébe tartozik. Az Szvt. R. 56. §-ának (1) bekezdése, továbbá a 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet (továbbiakban: R.) 129. §-ának (2) bekezdése szerint az állami törvényességi felügyeletet a szövetkezet székhelye szerint illetékes járási hivatal, illetőleg a városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága a szövetkezet fő tevékenysége szerint illetékes szakigazgatási szerve útján gyako/olja. Az előbbi rendelkezéseknek az Szvt. R. 61. § (1) bekezdésével, illetve á R. 134. § (1) bekezdésével való összevetéséből következik, hogy eltérő rendelkezés hiányában az alapszabály jóváhagyása a szövetkezet fő tevékenysége szerint illetékes szakigazgatási szerv vezetőjének a hatáskörébe tartozik. A járási hivatalok esetében pedig a tanácsokról szóló 1971. évi I. Tv. végrehajtásáról rendelkező 11/1971. (III. 31.) Korm. számú rendelet 75. §-ának (4) bekezdésének rendelkezése szerint a szövetkezet fő tevékenysége szerint illetékes belső szervezeti egység vezetőjének a hatáskörébe tartozik az alapszabály jóváhagyása. 2. a) Célszerű, ha a szövetkezet és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv már az alapszabály-tervezet elkészítésével összefüggő munkálatok során szoros együttműködést alakít ki, és ennek során biztosítják azt, hogy a szövetkezet közgyűlése elé már a törvényesség követelményeinek is mindenben megfelelő alapszabálytervezet kerüljön. b) Az alapszabály (módosítása és kiegészítése) jóváhagyására csak abban az esetben kerülhet sor, ha: —' a jogszabályokkal ellentétes rendelkezést nem tartalmaz; — rendelkezik mindazokról a kérdésekről, melyekről az alapszabályban a jogszabályok erejénél fogva kötelezően rendelkezni kell; — az alapszabályt megállapító közgyűlés határozatképes volt; — az alapszabály módosítását, kiegészítését az arra hatáskörrel rendelkező testületi szerv állapította meg és az határozatképes volt; — a megállapításhoz szükséges minősített szótöbbséggel hozták rneg a határozatot. c) Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az alapszabályt feltételesen vagy részlegesen nem hagyhatja jóvá, nem javíthatja ki és ki sem egészítheti, vagyis csak jóváhagyhatja, illetve jóváhagyását megtagadhatja. d) Ha az alapszabály vagy az azt megállapító közgyűlési határozat törvénysértő, a jóváhagyást megtagadó határozat meghozatala előtt erről az Szvt. R. 59. §-ának (1) bekezdése, illetve az R. 133. §-ának (1) bekezdése alapján tájékoztatni kell a szövetkezedet, és 30 napnál nem rövidebb és 60 napnál nem hosszabb határidő kitűzésével fel kell hívni a jogsértés megszüntetésére. Ha ez a határidő eredménytelenül telt el, az alapszabályt megállapító (a módosítást vagy kiegészítést megállapító) testületi határozatot meg kell semmisíteni és meg kell tagadni az alapszabály jóváhagyását. 3. aj A szövetkezet más belső szabályzatait (I. fe" jezet 1. pont) az állami törvényességi felügyeleti szervnek nem kell jóváhagynia, és érvényességük nincs kötve egyéb állami intézkedéshez. Köteles azonban ezeket a törvényesség szempontjából megvizsgálni, és amennyiben a rendelkezéseik törvénysértőek, úgy a belső szabályzatot megállapító testületi szervet (küldöttgyűlés, vezetőség stb.), az Szvt. R. 59. § (1) bekezdés, illetve a R. 133. § (1) bekezdés alapján a 2/d pontban meghatározott határidők figyelembevételével felhívja a jogsértés megszüntetésére. Ennek eredménytelensége esetén megsemmisíti a belső szabályzatot megállap. tó testületi határozatot. b) A más belső szabályzatok felülvizsgálatának rendjet az illetékese állami törvényességi felügyeleti szerv maga határozza meg. Célszerű azonban a más belső szabályzatok elkészítésére vonatkozó — ágazatonként eltérően meghatározott — időpontot követően az újonnan elkészített kötelező belső szabályzatokat soron kívül felülvizsgálni, elsősorban annak érdekében, hogy a felmerülő tagsági viták elbírálásának ne legyen akadálya a kötelező belső szabályzat törvénysértő tartalma. A későbbiek során a teljes körű állami törvényességi felügyeleti vizsgálatok vagy célvizsgálatok keretében célszerű elvégezni ezeknek a szabályzatoknak a vizsgálatát. c) Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek tevékenysége során biztosítani kell a jogszabálysértő határozatok meghozatalának megelőzését és a határozatok megtartásának ellenőrzését is. Ennek érdekében, amennyiben a határozatot hozó testületi ülésen a törvényességi felügyeleti szerv képviselője részt vesz, a határozat meghozatala előtt az Szvt. 113. §-ában, illetve a Tv. 124. §-ában megállapított kötelezettsége alapján fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a határozattervezet jogszabállyal ellentétes. 4. A szövetkezet szervei határozatainak vizsgálatánál az ellenőrzést indokolt kiterjeszteni mind az anyagi jogi, mind az eljárás jogi kérdésekre; különösen arra, hogy: - a határozat összhangban van-e a jogszabályokkal, belső szabályzatokkal (e kérdés vizsgálatánál valamennyi jogszabállyal és belső szabályzattal össze kell vetni a döntést, vagyis meg kell felelniök az I. fejezet 3. pontjában fel nem sorolt jogszabályok rendelkezéseinek is); — a határozathozatalra hatáskörrel rendelkező szerv hozhat-e határozatot; — a határozat meghozatala során megtartották-e az eljárásjogi szabályokat (napirendre tűzés, határozatképesség, titkos szavazás, előírt szótöbbség stb.); — a vezetőség (igazgatóság) és a bizottságok