Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1591 határozatai (kivéve a szövetkezeti döntőbizottság) az elnök (elnökhelyettes) intézkedései összhang­ban vannak-e a vezető testületi szervek döntései­vel. 5. aj Az állami törvényességi felügyeleti szerv­nek a törvényesség biztosítása céljából meghatá­rozott időnként indokolt teljes körűen vizsgálni a szövetkezet működését a törvényesség szempont­jából. Ezeket a teljes körű vizsgálatokat célszerű kiterjeszteni az alapszabály, más belső szabályza­tok törvényességének, és mindazon jogszabályok érvényesülésének ellenőrzésére, melyeket az irányelv I. fejezetének 3. pontjában felsorol. A teljes körű vizsgálatok körében az alapsza­bállyal összefüggésben vizsgálni kell: — jóváhagyását követően történt-e módosítás, kiegészítés, s előterjesztették-e azt jóváhagyás céljából; — á szövetkezet szervezetében, működésében történt-e olyan változás, melynek következtében az alapszabályt módosítani kellett volna, illetve kiegészítése lett volna szükséges. [Pl. 41/1971. (XII.-14.) Korm. számú rendelet 9. § (2) bekezdés szerint az alapszabály kötelező módosítása tevé­kenységi kör változása esetén.] b) A teljes körű vizsgálatokat kétévenként in­dokolt végezni. Célszerű továbbá az is, hogy meg­határozott ügyekben az állami törvényességi fel­ügyeletet gyakorló szerv célvizsgálatokat is vé­gezzen. [Pl. indokolt, hogy a testületi szervek ha­tározatait, az elnök (elnökhelyettes) intézkedéseit a törvényesség szempontjából évente megvizsgál­ja.] c) Helyes, ha az állami törvényességi felügye­leti jogkörben lefolytatott vizsgálatok megkezdése előtt az ellenőrzés végző a szövetkezetnél vezetett ellenőrzési naplóból tájékozódik arról, hogy a legutóbb megtartott vizsgálatok óta eltelt időszak­ban milyen szervek, milyen eredménnyel végez­tek vizsgálatokat. d) Az állami törvényességi felügyeletet gya­korló szerv az ellenőrzés megkezdése előtt köteles a felügyelő (ellenőrző) bizottságot értesíteni, és lehetővé tenni, hogv a bizottság e vizsgálatban közreműködjön (Szvt. R. 18. §, illetve R. 29. §). A felügyelő (ellenőrző) bizottságok tájékoztatá­sával és közreműködésük lehetőségének biztosítá­sával kapcsolatos kötelezettség teliesítése -mellett célszerű, ha a törvényességi felügyeleti vizsgálat eredményeit megállapításait tartalmazó jegyző­könyv és a megállapítások alapján tett intézkedé­sek egy példányát megküldik a bizottság részére. 6. Az állami törvényességi felügvelet körében szükséges intézkedések megtételénél általában kö­telez^ a batározati formában történő intézkedés. Nem kell határozati formában intézkedni a nyil­vántartás, igazolás jellegű intézkedések megtétele körében. Nem igényel határozati formát továbbá — az államigazgatási eljárás általános szabályai­ról szóló 1957. évi IV. Tv. 37. § és a hozzá fűzött 1. számú állásfoglalás (TK. 1973. évi 25. szám) értelmében — az Szvt. 115. § (1) bekezdésének b), a Tv. 125. § (1) bekezdésének b) pontjában meg­határozott intézkedés, valamint a jogsértés meg­szüntetésére való felhívás kiadása [Szvt. R. 59. § (1) bekezdés, R. 133. § (1) bekezdés].­7. A tanácsi és nem tanácsi államigazgatási szervek a szövetkezetek tevékenységének hatósági ellenőrzése körében észlelt és hatáskörükbe tar­tozó ügyekben elsősorban a saját hatáskörben tesznek intézkedést, alkalmazzák azokat a szank­ciókat, amelyeket a jogszabály az adott jogsértés elkövetése esetére megállapít. (Bírság, adópótlék, végrehajtási pénzbírság.) Az Szvt. 112. § (2) be­kezdés alapján csak akkor indokolt az állami tör­vényességi felügyeletet gyakorló szerv megkere­sése intézkedés megtétele céljából, ha olyan tör­vénysértést tártak fel, amelyet csak az állami tör­vényességi felügyelet keretében lehet orvosolni, vagy -meghatározott szankcióval sújtani. (Pl. a törvénysértő belső szabályzat vagy a testületi szerv jogszabállyal ellentétes normatív határoza­tának orvoslása.) A tanácsi és nem tanácsi állam­igazgatási szakigazgatási szervek együttműködési kötelezettsége alapján az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv is köteles tájékoztatni az illetékes államigazgatási és más ellenőrző szer­veket a vizsgálatai során szerzett olyan tapaszta­latokról, törvénysértésekről, melyek az érintett szervek hatáskörébe tartoznak. (Pl. helytelen adó­zás, szabálytalan eredménykimutatás esetén a gaz­dasági-, pénzügyi ellenőrzést végző szervet.) 8. A mezőgazdasági szakcsoport jogállásából adódó sajátosságok érvényesítése érdekében az állami törvényességi felügyeletük gyakorlása so­rán a következők szerint célszerű eljárni. aj A szakcsoport működési szabályzatának ér­vényességét a jogszabály nem köti állami szerv jóváhagyásához. A működési szabályzat jogi hely­zete azonos a szövetkezeti más belső szabályza­tokkal. Ennek megfelelően a működési szabály­zat tekintetében is irányadónak kell tekinteni az irányelvek II. fejezet 3/a és 3/b pontjaiban fog­laltakat azzal az eltéréssel, hogy jogsértő műkö­dési szabályzat esetén a jogsértés megszünteté­sére vonatkozó felhívás eredménytelensége ese­tén mind a tagértekezlet megállapító, mind az igazgatóság (vezetőség) megerősítő határozatát meg kell semmisíteni. b) A szakcsoportok működésének teljes körű ellenőrzését a működtető szövetkezet teljes körű állami törvényességi felügyeleti vizsgálatával egy­szerre indokolt lefolytatni, mivel a működésük törvényességének helyzete szorosan összefügg. Ugyanígy célszerű lefolytatni a célvizsgálatokat, utóvizsgálatokat is. Ettől a módszertől csak akkor térjen el az állami törvényességi felügyeletet gya­korló szerv, ha kifejezetten a szakcsoportok tör­vényes működését érintő témakörben kell célvizs­gálatot lefolytatni. 9. a) Fontos, hogy az állami törvényességi fel­ügyeletet gyakorló szakigazgatási szervek rend­szeres és érdemi munkakapcsolatot alakítsanak ki a szövetkezetekkel, azok érdekképviseleti szer­veivel, valamint a hatósági jogköröket gyakorló tanácsi és nem tanácsi államigazgatási szervek­kel. , E munkakapcsolat keretében a szövetkezetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom