Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

1552 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám illetékes tanácsoknak. Ez a nyereség növekedésével összhangban mintegy 7,7%-kal több az előző évinél. Eszközlekötési járulék címén a költségvetés bevétele — az 1,3 milliárd forint beruházási járulékkal együtt — előreláthatóan mintegy 29 milliárd forint, az előző évinél 2,4 milliárd forinttal (9,1%-kal) több. A bevétel növekedésének mértéke összhangban van az eszközállomány bővülésének és összetételének változásával. A termelés és a forgalom területén meglevő eszközök együttes állománya 7,6%-kal nő. Az állóeszköz-állomány nettó értéke — az új létesítmények évközi üzembe helyezésének hatására — ennél gyorsabban, a forgóeszközöké pedig — a várhatóan javuló készletgazdálkodás eredményeként — mérsékeltebben emelkedik. A vállalatok termelési költségeik között állóeszközeik után mintegy 17 milliárd forint, forgóeszközeik után pedig 12 milliárd forint eszközlekötési járulékot számolnak el. Az elszámolt összegből az ipari, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek 1,5 milliárd forintot tarthatnak vissza az érdekképviseleti szövetségeiknél kezelt közös alap növelésére. A bérjárulékok ból a költségvetés előreláthatóan 43 milliárd forint bevételhez jut. Ez az összeg 3,2 milliárd forinttal (8,1%-kal) haladja meg az előző évit. A társadalombiztosítási járulékból 28,7 milliárd forint, az illetményadóból pedig 14,3 milliárd forint bevétel várható. A többletbevételt a járulékok alapját képező bérköltség emelkedése teszi lehetővé. Változatlanul jelentős (mintegy 4 milliárd forint) bevételtől esik el a központi pénzalap annak következtében, hogy a járulékfizetési kötelezettség alól — jövedelmezőségi és érrendszeri okok miatt — mentesítéseket kell adni. A mentességek köre azonos az egy évvel korábbival. A termelésiad ó-bevétel előirányzott összege mintegy 52 milliárd forint, 4,9 milliárd forinttal (10,4%-kal) több az előző évinél. A növekmény döntő része az adóköteles tevékenységek bővülésével kapcsolatos, de jelentős összegű az új termelésiadó-kötelezettség is a termelői árintézkedésekkel összefüggésben a villamosenergia-iparban és a kohászatban. Csökken ugyanakkor az adófizetés a gépipar egyes vállalatainál. A termelésiadó-bevétel előirányzott többletének döntő részét (3,9 milliárd forintot) az iparvállalatok fizetik, de jelentős mértékben nő a bel- és külkereskedelem adóbefizetése is. Az 1978. évi ár- és pénzügyi intézkedésekkel összefüggésben mintegy 500 millió forinttal csökken •a közlekedési vállalatok termelésiadó-kötelezettsége. A költségvetés forgalmi ad óból a számítások szerint közel 29 milliárd forint bevételhez jut, amely 2 milliárd forinttal (7,5%-kal) több az elmúlt évinél. A befizetés növekedése egyrészt központi intézkedéseknek, másrészt az adóköteles termékek forgalom-emelkedésének a következménye. A központi intézkedések várhatóan 460 millió forinttal növelik az adóbevételt. Az adóköteles termékek forgalmának bővülése pedig közel 1,6 milliárd forint adóbevétel-emelkedést valószínűsít. Az összes adóbevétel összetétele előreláthatóan lényegében nem változik. Várhatóan 61%-a az élvezeti cikkek, 15—15%-a a ruházati cikkek, illetve a vegyesiparcikkek, 5%-a az élelmiszerek forgalmából származik. Az élvezeti cikkek után összességében 17,6 milliárd forint adóbefizetésre lehet számítani, ami 1,3 milliárd forinttal több az előző évinél. A ruházati cikkek eladásából a forgalom emelkedése következtében 4,2 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 250 millió forinttal nagyobb az adóbevétel. A vegyesiparcikkek forgalmából 4,2 milliárd forint, az előző évinél 250 millió forinttal több adóbefizetés valószínűsíthető. A vám és i m port-forga1 m i adó előirányzata várhatóan mintegy 28 milliárd forint, 2,8%-kal több az előző évinél. A teljes előirányzatból 19,7 milliárd forint a vám, 8,1 milliárd forint az import-forgalmi adó. A vámbevétel 1,3 milliárd forinttal több, az import-forgalmi adó 500 millió forinttal kevesebb az előző évinél. A vámbevétel 7,1%-kal nő a nem szocialista viszonylatú behozatal bővülésének és a forgalom összetételének változása következtében. Az import-növekedés üteme eltérő az egyes termékcsoportok között; a magas vámszintű gépipari termékeknél a növekedés erőteljesebb, ugyanakkor a forgalomban jelentős súlyt képviselő alacsony vámtételű (vegyipari és kohászati) termékek behozatala az átlaghoz közel álló vagy alacsonyabb. Ennek következtében a szerkezet eltolódik a viszonylag magas vámot fizető terű-