Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1553 letek felé, ami növeli a vámok átlágos színvonalát. Az import-forgalmi adó 1978. évi mintegy félmilliárd forint csökkenését több — egymással ellentétes — tényező együttes hatása váltja ki. A szerződéses árváltozások — amelyek főként az energiahordozóknál, de a faféleségeknél, a pamutnál és a könnyűipari alapanyagoknál, valamint a színesfémeknél is várhatók — az 1977. évihez képest 2,7 milliárd forinttal csökkentenék az import-forgalmi adó összegét. A szerződéses árak emelkedésének ezt a hatását viszont közel egymilliárd forinttal mérsékli a transzferábilis rubel forintban kifejezett árfolyamának csökkentése. A vaskohászati termelői árrendezés további 1,2 milliárd forinttal növeli az importált alapanyagok és félkésztermékek import-forgalmi adóját. A központosított amortizációból származó bevétel a számítások szerint 9,4 milliárd forint, az előző évinél 1,1 milliárd forinttal (13,3%-kal) több. A vállalatok termelési költségei között elszámolt értékcsökkenési leírás az állóeszközállomány tervezett bővülésével és összetétel-változásával összhangban 8,4%-kal emelkedik, s közel ilyen ütemben nő az állóeszköz-hasznosításból származó bevétel is. Az elszámolt összegből a vállalatok az előző évinél 7%-kal többet helyezhetnek fejlesztési alapjukba. A központosítás aránya az 1977. évi 18%-ról 19%-ra emelkedik. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy 1978. január 1-től az élelmiszeripar néhány szakágazatában (sütő-, édes-, szesz-, sör- és dohányipar) megszűnik az eddigi — teljes amortizáció visszatartási lehetőséget jelentő — kedvezmény, s az értékcsökkenési leírás egy része (általában 20 %~a) központosításra kerül. Az egyéb vállalati befizetések előirányzata közel 12 milliárd forint, 8 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. Az előirányzott bevételekből a szerződéses árak változásából eredő árnyereség elvonása 1,7 milliárd forint (4,1 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél). Az import engedélyilletékből 2,1 milliárd forint, adópótlékból és bírságból pedig 700 millió forint befizetéssel számol a költségvetés. A műszaki fejlesztési alapokból a költségvetésnek bevétele származik, emellett az V. ötéves tervben meghatározott kutatás-fejlesztési tevékenységhez a pénzügyi forrás rendelkezésre áll. Ezen túlmenően az előző évi műszaki fejlesztésialapmaradványokból 400 millió forint egyszeri befizetés várható. Az 1977. október hó 1-től életbe lépett a szocialista vasutak új tranzit díjszabása, amely az áruszállítási bevételek jelentős növekedését eredményezi. E többletbevételből — a gazdaságos devizaszerzésre való ösztönzés szempontjait figyelembe véve — részbeni elvonásként egymilliárd forint befizetéssel számol a költségvetés. A készletek átértékelési különbözete címén előirányzott összeg meghaladja a 600 millió forintot. A földadó előirányzata 300 millió forint. A vállalatok által befizetett kocsiálláspénz 270 millió forint. Egyes árkülönbözeti tartalékalapokban felhalmozódott pénzeszközökből a költségvetés mintegy 1,3 milliárd forint bevételhez jut. A mezőgazdasági szövetkezetek 1978. évre előirányzott adó- és egyéb befizetéseinek mintegy 9,4 milliárd forint összege 270 millió forinttal (3%-kal) több az előző évinél. Az 1978. évi terv az idei magas hozamokat követően mérsékeltebb, folyó áron mintegy 5 %-os termelésnövekedéssel számol. Ezzel összhangban az adóbefizetések is csak kisebb ütemben emelkednek. A jövedelemadó várható öszszege 4 milliárd forint, a termelési adó 2 milliárd forint, a földadó pedig 1,3 milliárd forint. A mezőgazdaságban meggyorsult a korszerű termelési eljárások és eszközök széles körű elterjedése és ez fokozott követelményeket támaszt a foglalkoztatottak szakképzettségének növelése iránt. Ennek elősegítésére az 1978. évtől módosulnak a személyi jövedelemszabályozás egyes elemei. A jelentősebb műszaki fejlesztést végrehajtó üzemek a fejlesztéssel összefüggő többletjövedelem egy részét adómentesen fizethetik ki. A mezőgazdasági termelés kiemelkedő (10 %-ot meghaladó) és jövedelmezőbb növelését elérő szövetkezetek is jövedelemnövekmény-adó kedvezményben részesülnek. Adómentes a szövetkezetekben a személyi jövedelem-növelés, amennyiben az a nyugdíjba vonuló dolgozók szövetkezeti átlagnál alacsonyabb keresetéből adódik. Az üzemek mezőgazdasági és élelmiszeripari termelő célú építési tevékenységének ösztönzését segíti az ehhez kapcsolódó termelésiadó-kulcsok mérséklése. Emiatt — bár e tevékenységek bővülnek — a termelésiadó-befizetés összegének növekedése nem várható. Az előző évi szinten alakul a forgalmi adóból, a gépjár-