Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1551 A szállítás és hírközlés vállalatainak ered­ménye előreláthatóan 8,6 milliárd forint, 11,7%­kal több az előző évinél. A nyereség alakulása a népgazdasági tervben előírt feladatokkal össz­hangban áll. Az ágazat részére nyújtott támoga­tások — részben a termelői áremelkedések költ­ségnövelő hatását ellensúlyozó juttatások miatt is— tovább emelkednek. A nyereségből képződő érdekeltségi alapok lehetővé teszik a személyi jövedelmek megfelelő bővítését és a népgazda­sági tervvel összhangban álló fejlesztések meg­valósítását. A közlekedési vállalatok törekedje­nek arra, hogy az eszközök jobb kihasználásá­val, szervezettebb munkával csökkentsék ráfor­dításaikat. A vasúti és a közúti közlekedésben a szállítások jobb ütemezésével, a rakodási idő rövidítésével, az érdekeltek jobb együttműködé­sével el kell kerülni az évek óta gondot okozó szállítási torlódásokat. A személyszállításban a rendelkezésre álló szállítóeszközök kihasználásá­nak jobb megszervezésével, a munkafegyelem javításával kell megteremteni a kulturált közle­kedés feltételeit. A belkereskedelmi vállalatok forgalma fo­lyó áron várhatóan közel 11%-kal, az ez évinél gyorsabban nő. Változatlanul jelentős a különb­ség az egyes területek forgalomemelkedése kö­zött, a termelőeszköz-kereskedelemben tervezett 15%-os ütem majdnem kétszerese a fogyasztási­cikk-kereskedelemének (8,4%). Az ágazat terve­zett forgalmának elérését a lakosság keresleté­nek bővülése is megalapozza. Az áruforgalmon belül az elmúlt évihez ha­sonlóan leggyorsabban a vegyesiparcikk-eladá­sok emelkednek, ezt követi az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalomfejlődése, míg a ruhá­zati cikkek forgalma csak lassabban nő. A bel­kereskedelem alapvető feladata a lakosság áru­ellátásának további javítása. A termelő- és a bel­kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolatokat a rugalmasság, a fejlődő minőségi és választéki igények kielégítése, a szállítási határidők jobb ütemezése és betartása irányába kell továbbfej­leszteni. A belkereskedelem tervezett nyeresége a számítások szerint közel 19 milliárd forint, 12%­kal több az 1977. évinél, s valamivel gyorsabban emelkedik, mint egy évvel korábban; 1% for­galomnövekedésre 1,1% nyereségemelkedés jut. A nyereség ilyen alakulása némileg csökkenő rá­fordításszint mellett következik be. A nyereség növekedése lehetővé teszi az ér­dekeltségi alapok további bővítését. A gazdálko­dók fejlesztési elképzeléseinek megalapozására a legnagyobb mértékben (600 millió forinttal) a fejlesztési alapok emelkednek. A részesedési, illetve a tartalékalapok növekedése (100, illetve 200 millió forint) szerényebb mértékű. A külkereskedelmi ágazatban az 1978. évben a bővülő áruforgalom lebonyolításából, a külföl­di árszínvonal változásából és a konstrukciós üzletekből származó vállalati bevételek, eredmé­nyek továbbra is növekvő irányzatúak. Az áru­forgalom várhatóan 9,5%-kal, a nyereség 13%­kal lesz nagyobb, mint a megelőző évben. A kül­kereskedelmi vállalatoknál képződő nyereséget — a nyereségszínvonaltól függően — eltérő mértékű kereskedelmi adó mérsékli. Az ágazat 1978. évi nyeresége mintegy 5,2 milliárd forint, az előző évinél 600 millió forinttal több. A ré­szesedési alap 140 millió forint, a fejlesztési alap meghaladja az 1,6 milliárd forintot, a tartalék­alap összege 600 millió forint. A nyereségből képződő, bérfejlesztési •befizetéssel csökkentett részesedési alap a bérköltség 15%-a. Fontos feladatok hárulnak a külkereskedel­mi vállalatokra. Ezek teljesítéséhez és az értéke­sítés eredményességének érdekében jobban meg kell ismerni a külföldi piacok változó feltételeit, új, az eddigieknél kedvezőbb értékesítési lehető­ségeket kell feltárni. Törekedni kell tartós együttműködés és közös vállalkozások kialakí­tására. A vállalt szállítási határidőknek eleget kell tenni, és a termelővállalatokkal együttmű­ködve javítani kell az alkatrész-utánpótlást, és növelni a szerviztevékenységet. A vízgazdálkodás termelési-szolgáltatási te­vékenysége 11%-kal emelkedik. Ez a vízgazdál­kodási feladatok bővülésével és a víz- és csator­nadíjak termelői árának emelésével függ össze. A népgazdasági ág nyeresége várhatóan 600 mil­lió forint, az 1977. évit 6%-kal meghaladja. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségi alapjainak összege és aránya lényegében azonos az előző évivel. A vállalatok és szövetkezetek a nyereségadó mellett további jelentős összegű költségvetési befizetéseket teljesítenek. Városi és községi hozzájáru­1 á s ként a vállalatok nyereségük 6%-át, 7 mil­liárd forintot fizetnek be a telephelyük szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom