Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)
1977 / 51. szám
51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1309 továbbá az építésügyi jogszabályok alapján építési teleknek nem minősülő minden belterületi földrészlet ; b) erdőgazdasági ingatlan: minden erdő művelési ágú külterületi és zártkerti földrészlet [a továbbiakban: a)—b) együtt: föld]; c) családtag: a házastárs, a kiskorú gyermek, továbbá a házastársakkal együtt lakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermek. 2- § A külterületi föld tulajdonjogának megszerzése során a földtulajdon mértékébe be kell számítani a szerző fél és családtagjai tulajdonában levő, művelési ágban nyilvántartott minden külterületi földet, továbbá a szerző fél tulajdonában levő, művelési ágban nyilvántartott zártkerti, valamint művelési ágban és művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi földet. (A tvr. 3. §-ához) 3. § (1) Külterületi föld öröklése esetén a jogerős hagyatékátadó végzés alapján a föld fekvése szerint illetékes járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal, földhivatali kirendeltség (a továbbiakban: járási földhivatal) az örököst írásbeli nyilatkozattételre hívja fel. A felhívásra az örökös nyilatkozik meglevő föld és egyéb ingatlantulajdonáról, valamint élethivatás szerinti foglalkozásáról (a továbbiakban: földtulajdoni nyilatkozat). A földtulajdoni nyilatkozatot e rendelet 1. melléklete szerint kell megtenni. (2) Ha az örökölt külterületi föld a tvr. 1. §-ában meghatározott mértéket meghaladja, a járási földhivatal a hagyatékátadó végzésben foglaltaknak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzéséről és az örökösnek a többletföld egy éven belüli elidegenítésére való kötelezéséről — a kötelezettség nyilvántartásba vétele mellett — egy határozattal intézkedik. A határozat ellen az ingatlannyilvántartásra vonatkozó eljárás szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. 4. § (1) A járási földhivatal az állam vételi jogát akkor gyakorolhatja, ha a külterületi többletföld elidegenítésére előírt határidő lejárt. A vételi jogot — a (3) bekezdésben felsorolt kivételekkel — gyakorolni kell, ha a vételár kifizetéséhez szükséges költségvetési keret rendelkezésre áll. (2) A vételi jog gyakorlásához nincs szükség a telki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, valamint a vízvezetési és bányaszolgalmi jog jogosultjának a hozzáj árulására. (3) Nem lehet gyakorolni a véteJi jogot, ha a) a tulajdonos kiskorú vagy gondnokság alá helyezett személy és a vételi jog gyakorlásához a gyámhatóság nem járul hozzá; b) a többletföldre az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, a használat joga, elővásárlási, tartási, életjáradéki, végrehajtási jog vagy jelzálogjog van bejegyezve, és a jogosult bejegyzett, illetőleg jogszabályon alapuló jogáról nem mond le; c) ha a többletföld elidegenítése alól a tulajdonos felmentést kapott. 5. § (1) A járási földhivatal a 4. § (1) bekezdésében megjelölt feltétel közlése végett megkeresi a községi szakigazgatási szervet, a városi, megyei városi, illetőleg a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervét (a továbbiakban: pénzügyi szakigazgatás szerv). (2) A járási földhivatal az állam vételi jogánál gyakorlásáról és a tulajdonváltozásnak az ingatlan nyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzésérc egy határozattal intézkedik. A határozatban f( kell tüntetni a föld vételárát, a vételár kifizetése' nek határidejét, a vételár kifizetésére és a föl hasznosítására kötelezett szervet is. A határozati a vételár kifizetésére illetékes pénzügyi szakiga; gatási szervnek is meg kell küldeni. A határoz, ellen az ingatlannyilvántartási eljárásra vonatko2 szabályok szerint lehet jogorvoslattal élni. (3) Az állam vételi jogának gyakorlása esetén vételár nem haladhatja meg a külterületi földe helyileg kialakult átlagos forgalmi árát. A vételi kifizetésére a 7/1967. (X. 24.) MÉM számú rend* let 46. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések* azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a v« telárat a határozat jogerőre emelkedésétől szám tott 90 napon belül egy összegben kell kifizetni. (4) A föld tulajdonjogát az ingatlannyilvántai tásba (telekkönyvbe) a Magyar Állam javára — 4. § (2) bekezdésében felsorolt jogok fenntartás mellett — tehermentesen kell bejegyezni. 6. § Ha az állam a vételi jogot nem gyakorolja, t járási földhivatal — a kötelezettség további nyilvántartása mellett — a feltételek fennállását ötéves tervidőszakonként újból megvizsgálja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az örökös az elidegenítési kötelezettség alól felmentést kapott.