Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 44. szám

44. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1203 5. Javítsák az üzemi demokráciával öszefüggő propagandamunkát. Ez elsősorban a jó kezdeményezések, módszerek elterjesztését szolgálja. 6. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek évente vizsgálják meg az üzemi demokrácia helyzetét és a tapasztalatok alapján tegyék meg a további fejlesztést elősegítő intézkedéseket. 7. A felügyeleti szervek, valamint a KPVDSZ illetékes szervei — a MESZÖV-vel (BFLSZ-el) együttműködve — tartsanak együttes tájékoztató megbeszélést az igazgatók (elnökök) és a VSZT (SZB) titkárok részére a konkrét tennivalókról Folyamatosan segítsék és ellenőrizzék az IOIS'1977. (V. 7.) MT—SZOT számú együttes határozat, a SZOT Irányelv és a jelen irányelvben foglaltak végrehajtását. A tett intézkedésekről és ezek eredményeiről a vállalatok vezetőit számoltassák be. Az ÁFÉSZ-ektől pedig az ágazati feladatok végrehajtásának ellenőrzése keretében kérjenek tájékoztatást. II. A vállalatok, szövetkezetek gazdasági vezetői, szakszervezeti szervei az üzemi demokrácia fórumai és a fórumok jogköreinek kialakításánál a következőket is vegyék figyelembe: A. Vállalati, szövetkezeti szinten: 1. A bizalmiak (főbizalmiak, bizalmi küldöttek) testülete és az Országos Vállalati Szakszervezeti Tanács (OVSZT) Vállalati Szakszervezeti Tanács (VSZT) Szakszervezeti Bizottság (SZB) együttes ülésének megszervezése, működtetése (a továbbiakban: együttes ülés). a) Az együttes ülés megszervezése: Együttes ülést kell létrehozni és működtetni a minisztérium és a tanácsok felügyelete alá tartozó vállalatoknál, a szövetkezeti vállalatoknál, az ÁFÉSZ-eknél (az 1. pontban továbbiakban: vállalat) a következők szerint: — az országos hatáskörű vállalatoknál — ahol országos • vállalati szakszervezeti tanács működik — az OVSZT-bizalmi küldöttek együttes ülését, — az országos hatáskörű, több megyében működő vállalatoknál — ahol vállalati szakszervezeti tanács működik — VSZT-bizalmi küldöttek együttes ülését, — egy megyében, egy közigazgatási területen, a főváros egyes területein működő vállalatoknál, ott ahol vállalati szakszervezeti tanács működik VSZT-bizalmiak (főbizalmiak, bizalmi küldöttek) együttes ülését, — azoknál a vállalatoknál, ahol szakszervezeti bizottságok tevékenykednek, SZB-bizalmiak együttes ülését. Ahol a dolgozók létszáma, területi elhelyezkedése, munkaidőbeosztása lehetővé teszi az összdolgozók részvételével dolgozók gyűlését (munkásgyűlést) célszerű tartani. Ebben az esetben a képviseleti fórumok szerepét ezek töltik be, tehát az együttes tanácskozást működtetni nem kell. A nem vállalati rendszerben működő szerveknél, az alkalmazotti területen, hivataloknál, intézményeknél a munkahelyi demokrácia gyakorlásának továbbra is azokat a szervezeti formáit kell alkalmazni, amelyeket a Belkeresekdelmi Minisztérium „Az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről szóló 1021/1973. (VI. 27.) MT sz. határozat végrehajtása a belkereskedelemben", valamint a KPVDSZ Elnökség 1974. január 10-i határozata „az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatról" meghatározott. b) Az együttes ülés jogköréről: Az együttes ülés az MT—SZOT határozatban a szakszervezet vállalati vezető testületének a jogszabályokban biztosított jogkörét gyakorolva dönt. illetve foglal állást. Ez a megfogalmazás egyértelműen utal a Munka Törvénykönyvére, illetve abban a szakszervezet számára biztosított jogokra. A SZOT Elnöksége irányelveiben megfogalmazást nyert, hogy „az együttes ülés állásfoglalása a szakszervezeti bizottságokra nézve kötelező, azt érvényesíteni kell". Ebből következik, hogy az együttes ülés rendszeresítésével csak a szakszervezeti testületek között alakul ki új munkamegosztás, munkajogilag a Munka Törvénykönyvében biztosított szakszervezeti jogok (döntési, egyetértési stb.) változatlanul érvényesülnek. c) Az együttes ülés bevezetésének köre: Az együttes ülés rendszerét — 1978 végéig — kell bevezetni két ütemben: — 1977. IV. negyedévében, de legkésőbb 1977. december 31-ig a mellékletben felsorolt vállalatoknál, — 1978. IV. negyedévében, de legkésőbb 2978. december 31-ig a többi vállalatnál. d) Az együttes ülés működtetésének rendező elvei: Azoknál a vállalatoknál, ahol OVSZT-ek működnek és az önállóan gazdálkodó egységek mellett szakszervezeti bizottságok vannak, az SZB-bizalmiak (főbizalmiak), bizalmi küldöttek együttes ülését ott kell működtetni, ahol ez a hatáskörök alapján indokolt. Az illetékes OVSZT, VSZT, az igazgatóval, a szövetkezeti elnökkel együttes hatáskörben jelöli ki, hogy hol tartanak együttes ülést valamennyi bizalmi, illetve bizalmi küldött részvételével. Azokon a helyeken, ahol a szakszervezeti tanácsok (SZB-k) és a bizalmiak együttes létszáma a 150 főt nem haladja meg, valamennyi bizalmi részvételével kell az együttes ülést megtartani. Ahol az együttes létszám meghaladja a 150 főt, vagy ahol a bizalmiak összehívása akadályba ütközik, a bizalmiak küldöttek útján vesznek részt az együttes tanácskozáson.