Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1129 mény vezetőjének a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben kialakított elvek alapján — további differenciálásra kell felhasználni. A béremelési keretnek a személy szerinti felosztásakor a kinevezőnek — ai illetékes szakszervezeti szervvel (bizalmival) egyetértésben — kell meghatároznia, hogy a 31—36. alpontokban feltüntetett munkabéremelést a dolgozó alapbérénél, vagy az alapbérnél és valamely (a dolgozót megillető) pótlékánál együttesen biztosítsa. Elsősorban a dolgozó személyi alapbérét kell felemelni. A béremelési keretből a már korábban megállapított munkahelyi pótlék összegét felemelni nem szabad. 37. a béremelési keretből valamennyi, 1977. október 1. napján munkaviszonyban álló (állandó és időszaki főfoglalkozású, részfoglalkozású) érintett (az 1. pont alatti) „E" (október 1-től 2 ezres) kulcsszámú munkakörbe tartozók bérét fel kell emelni. A dolgozó bérét fel kell emelni még akkor is, ha betegség, fizetés nélküli szabadság, szülési szabadság, gyermekgondozási segély igénybevétele, külföldi szolgálat, stb. miatt a besorolás időpontjában nem végez munkát. (Ez utóbbi esetekben rendezni kell a külső helyettesítést ellátó dolgozó munkabérét is. A külső helyettesek bérének emelése nem terheli az intézet béremelési keretét (az emelés bérmegtakarításból, a távollevő, munkajogi állományban levő dolgozó új munkabére terhére történik meg). Ezért ügyelni kell tehát arra, hogy a béremelési keretet kétszeresen ne terheljük, mert azt csupán a távollevő dolgozó állásán bekövetkezett béremelési összeggel kell megterhelni.); A súlyos fegyelmi büntetés hatálya alatt álló [Mt. V. 89. § (1) és (2) bekezdése] dolgozók kötelező béremelésének mértékét a fegyelmi vétség súlyossága és a jelenlegi magatartásának mérlegelésével kel] megállapítani. A 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendeletnek a 10/1976. (VI. 24.) Mü M számú rendelettel megállapított 3/A §-a hatálya alá eső dolgozókat — kivéve a 3 A § (2) bekezdésében említetteket — csak a kötelező béremelésben, a 3/B. § hatálya alá tartozó dolgozókat pedig a kötelező béremlés felében lehet részesíteni. 38. a megállapított béremelési keret béralap jellegű, tehát az alapbéremeléssel járó százalékos (pl. sugárártalmi, veszélyességi, éjszakai) pótlék emelkedése, vagy a túlóradíj növekedése is az intézet, intézmény béremelési keretét (illetve a béremelési kerettel növelt béralapját) terheli. 4. Az 1977. évi bérintézkedéssel érintett (1. pont alatti) dolgozóknál a R. szerinti bértételek alsó határát IegkésŐDb 1979. március 31-ig el kell érni. Ennek megfelelően, ha az 1977. évi bérintézkedés végrehajtásával valamely — 1. pont alá tartozó — dolgozó személyi alapbére nem éri el a bértétele alsó határát, azt az intézetnek az 1978., illetve 1979. évi éves bérfejlesztési keretéből kell biztosítania. Erre külön központi bérkeret tehát nem igényelhető. 5. A munkahelyi (munkaköri) pótlék célja és rendszere a jelen rendelettel általában nem változik meg. A kisebb módosítások az 1971. óta kialakított állásfoglalások következményei. Módosulást jelent viszont az üzemi orvosi pótlék megszűnése és helyette munkahelyi (munkaköri) pótlék rendszeresítése. A módosulások miatt ezért az 1977. évi bérintézkedés végrehajtásakor a R. és a VIII. szamu melléklete szabályait még a következő előírások figyelembevételével keli alkalmazni: 51. az üzemi, az üzemi körzeti orvos részére — az üzemi orvosi pótlék helyett — 1977. október 1-i hatállyal — a R. VIII. számú melléklete szerinti munkahelyi (munkaköri) pótlékot kell megállapítani. 52. ha az egészségügyi gyermekotthonok valamely dolgozója első alkalommal csak a R. VIII. számú mellékletének 6. pontja alapján jogosult a pótlékra (1977. szeptember 30-ig semmilyen jogcímen nem részesült munkahelyi pótlékban), akkor az R. VIII számú mellékletének 6. pontjában meghatározott dolgozót — 1977. október 1-i hatállyal — az ott meghatározott mértékű pótlékban kell részesíteni. Az erre vonatkozó pótléktöbbletet a keretszám tartalmazza. 6. Az 1977. október 1-i bérintézkedés végrehajtásával kapcsolatban jelentkező feladatokat a következők szerint kell megoldani: 61. A központi bérintézkedés végrehajtására megállapított keretet a fővárosi, a megyei tanács V. B egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: Egészségügyi Osztály) az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete budapesti, megyei bizottságával egyetértésben kialakított elvek figyelembevételével kell felosztaniok a megyei intézetek, a megyei városi, városi tanácsok, továbbá a községi tanácsok hatáskörébe tartozó dolgozók béremelési keretét a megyei tanácsok V. B. járási hivatalai (a fővárosban a kerületi tanácsok V. B.-i) között. A keretek szétosztását az intézetek és a helyi tanácsok részére gondos felmérés alapján, differenciáltan célszerű elvégezni A béremelési keretet a fővárosi, a megyei pénzügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben kell lebontani. 62. A megyei tanács V. B. járási hivatala egészségügyi szakigazgatási szervének vezetője az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete járási szakszervezeti bizottságával egyetértésben, továbbá a járási hivatal pénzügyi szakigazgatási szervének bevonásával köteles elvégezni a községi tanácsi hatásköréb° tartozó egészségügyi dolgozók besorolásával kapcsolatos, a jogszabályban előírt teendőket (keretbontás, egyedi besorolási javaslat, besorolási jegyzőkönyvek elkészítése, stb.). A kinevezési jogkört gyakorló szerv vezetője az Or-