Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 41. szám

1090 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám h) a művészotthonok dolgozóira. (2) A rendelet hatálya a pénzügyminiszterrel egyetértésben egyéb egészségügyi és szociális in­tézmények dolgozóira is kiterjeszthető. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egész­ségügyi intézetek, intézmények, szervek kollektív szerződés vagy más, korábban sem egészségügyi bérrendszer alapján bérezett orvos-egészségügyi dolgozóira.* (4) A rendelet hatálya — a veszélyességi pótlék (8. §) és a sugárárta­talmi pótlék (9. §) vonatkozásában az orvostudo­mányi egyetemek, az Orvostovábbképző Intézet felsőoktatási és tudományos, az egészségügyi mi­niszter közvetlen felügyelete alá tartozó kutató­intézetek tudományos munkakört betöltő dolgo­zóira, — a munkahelyi pótlék (10—12. §) vonatkozá­sában a kutató bérrendszer hatálya alá tartozó és a VIII. számú melléklet szerinti munkakört be­töltő orvosokra, — a gyógyítási pótlék (13. §) vonatkozásában az orvostudományi egyetemek, az Orvostovábbképző Intézet egyetemi oktatói munkakört betöltő dol­gozóira, — az ügyeleti és készenléti díj (21. §) vonat­kozásában pedig valamennyi költségvetésből gaz­dálkodó, fekvőbeteggyógyintézet dolgozójára is kiterjed. II. RÉSZ A SZEMÉLYI ALAPBÉR A személyi alapbér megállapítása 2- § (1) A rendelet hatálya alá tartozó dolgozók sze­mélyi alapbérét a ténylegesen ellátott munkakör figyelembevételével, az I—V. számú mellékletek­ben előírt munkaköri bértételek határai között, és a VI. számú mellékletben (illetőleg külön irány­elvben)** meghatározott besorolási feltételek és szabályok alapján kell megállapítani. (2) A rendelet hatálybalépését követően új szervezeti formák létesítése esetén az egészség­ügyi miniszter határozza meg, hogy a Vezetők állománycsoportjába tartozó vagy egyéb dolgozó a jelen rendelet mellékletében levő munkakörök közül melyik betűjelnek megfelelő csoportba so­rolható be. A szolgálati (gyakorlati) idő számítása 3- § (1) Amennyiben a szolgálati (gyakorlati) idő be­sorolási feltétel, annak kiszámításánál az 5/1967. * Ennek részletezését a XI számú melléklet tartal­mazza. ** 62.650/1977. (Eü K 21.) Eü M sz. (X. 8.) Mü M számú rendelet 8—12. §-ainak, va­lamint a 14/1967. (XI. 9.) Mü M számú rendelet 16—17. §-ainak és az azokat módosító és kiegé­szítő rendeletek szabályait kell figyelembe venni. (2) Az 1968. évi január hó 1. napja előtt szer­zett orvosi, gyógyszerészi vagy más egészségügyi szakképesítés esetében a szolgálati (gyakorlati) idő kezdő időpontja az oklevél, vizsgázott fogász­nál pedig a segédlevél kelte, amennyiben az a dolgozó számára előnyösebb. (3) A jelen §-ban foglaltak szerint a szolgálati (gyakorlati) idő kezdő éve teljes évnek számít. A személyi alapbér időarányos meghatározása 4. § A rendelet mellékleteiben feltüntetett munka­köri bértételek a jogszabályokban a munkakörre előírt törvényes munkaidőre vonatkoznak. Annak a dolgozónak a személyi alapbérét, akinek munka­idejét a munkakörére egyébként előírt törvényes napi munkaidőnél rövidebb időben határozták meg, a munkakör bértétele figyelembevételével időarányosan kell megállapítani. A személyi alapbér kötelező emelése 5- § (1) A dolgozó személyi alapbérét, illetőleg sze­mélyi fizetését minden teljes három naptári év után kötelezően emelni kell. Erre tekintettel a dolgozó személyi alapbére a munkaköri bértétel felső határát meghaladhatja. Az így megállapított személyi alapbér nem minő­sül személyi fizetésnek. (2) A rendelet hatálybalépésekor munkavi­szonyban álló dolgozó esetébe a korábbi jogsza­bályok alapján már megállapított kötelező alap­béremelés időpontja nem változik. (3) A rendelet hatálybalépése után történő al­kalmazás esetében a hároméves időtartamot — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével — az alkal­mazás évének első napjától kell számítani. (4) A kötelező alapbéremelés időpontja nem változik, ha a dolgozót a jelen rendelet hatálya alá tartozó egyik intézettől egy másik, ugyancsak e rendelet hatálya alá tartozó intézethez helyezik át. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az áthelye­zés nem a jelen rendelet hatálya alá tartozó in­tézettől történik, de az áthelyező szerv, intézet bérrendszere is három évenkénti kötelező alap­béremelést ír elő. (5) Ha a dolgozó a munkakörével összefüggő olyan iskolai végzettséget, illetőleg szaKképesítést szerez, amely más kulcsszámú vagy jelű munka­körre jogosítja a dolgozót, az azt igazoló bizonyít­vány (okWél) bemutatását követő hónap 1. nap­jától a megfelelő kategóriába át kell sorolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom