Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)
1977 / 39. szám
1068 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám Ha a MÉSZÖV beruházás lebonyolítási feladatokat lát el, úgy részére a tényleges tevékenység önköltségét indokolt téríteni. Abban az esetben azonban, ha a lebonyolításban a MÉSZÖV a SZÖVTERV-el vagy más beruházóval együttműködve vesz részt, a lebonyolítási díjat az érdekeltek között a ténylegesen végzett munka arányában célszerű elszámolni." SZÖVOSZ Lakásszövetkezeti Főosztály SZÖVOSZ tájékoztató a lakásszövetkezetek javára megítélt kötbér felhasználásáról Több lakásszövetkezet és számos lakásszövetkezeti titkárság fordult főosztályunkhoz azzal a kérdéssel, hogy a lakásépítés során a szövetkezet javára megítélt kötbérösszeg a szövetkezetet illeti-e vagy a tagok között kerülhet szétosztásra. A feltett kérdések között olyan előzetes megjegyzés is szerepel, hogy egyes esetekben a szövetkezet közgyűlése már a kötbérigény bejelentésekor úgy határozott, hogy pernyerés esetén a kötbért szétosztják a tagok között. A feltett kérdésre álláspontunkat az alábbiakban ismertetjük: A lakásszövetkezetekre vonatkozó tvr megjelenése előtt elbírált perekben vagy a szövetkezet, mint jogi személy vagy a tagok, mint egyéni felperesek vagy pertársak indították meg a pert. Amennyiben felperesként a szövetkezet nyújtotta be'a keresetet a megítélt kötbérösszeg a szövetkezetet illeti meg és annak szétosztásáról nem dönthet a közgyűlés. Ha a felperesek a szövetkezei tagjai voltak, úgy vizsgálni kell azt, milyen címen igényelték a kötbért (késedelmi, minőségi stb.) és a jogcím meghatározza a megítélt kötbérösszeg további sorsát. Minőségi kötbér esetén a felperesek javára szóló ítélet egyszersmind azt is jelenti, hogy a lakás nem az elvárt igényeknek megfelelő minőségben került átadásra, tehát várhatóan korábban kerül sor a lakás felújítására. Mind a szövezetkezet, mind pedig a tagok érdeke azt kívánja, hogy a megítélt kötbérösszeg a szövetkezet felújítási alapjára kerüljön, mert azt idő előtt kell úgy is felhasználni, és a felújítási alap összege általában nem fedezi a felújítás költségeit, tehát további pótbefizetésre is szükség lesz. Bármilyen címen megítélt kötbérösszeggel kapcsolatban javasoljuk, hogy az mindenkor zárolt számlára kerüljön és csak ezt követően határozza el a közgyűlés, vagy előzetes felhatalmazása alapján az igazgatóság a felhasználás célját. A lakásszövetkezetekre vonatkozó 1977. évi 12 sz. tvr. 45. §-a úgy rendelkezik, hogy a lakásszövetkezet a lakóházakkal és a lakásokkal kapcsolatos szavatossági és az ezzel összefüggő kártérítési igényeket egyaránt érvényesítheti. Az ilyen jogviták elbírálása során — ha a másik fél is szocialista szervezet — a Pp. XXV. fejezetének rendelkezései szerint kell eljárni, ezt a szabályt a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. E jogszabályból az következik, hogy a megítélt kötbérösszegből a lakóépület szerkezetének és a szövetkezeti tulajdonban maradt részének javát szolgáló hányad csak a szövetkezet közös céljaira használható fel. A tagok lakása javára elszámolható és részletesen kimunkált kötbérösszegre vonatkozólag pedig a fenntiekben adott iránymutatás szerint kell eljárni. Amennyiben a szövetkezeti tulajdont és az egyéni tulajdont illető részeket a kimunkálás során nem lehet pontosan elhatárolni, úgy javasoljuk a kötbérösszeg zárolt számlára tételét és felhasználására vonatkozó közgyűlési döntés meghozatalát. A bíróság kérelemre a személyi és közös tulajdoni hányadok arányát ítéletében meghatározhatja. Felhívjuk a szaktitkárságok és a szövetkezetek igazgatóságainak figyelmét, hogy amennyiben egyes esetekben a szövetkezetek szétosztják a tagok javára megítélt kötbérösszeget ez adókötelezettség alá eső egyéb jövedelemnek minősülhet. SZÖVOSZ Lakásszövetkezeti Főosztály A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalásai 94. szám A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 17. számú állásfoglalásának módosítása A munkaügyi miniszter 19/1976. (XII. 28.) Mü M szám alatt rendeletet hozott egyes munkajogi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről. E rendeletben foglaltakra tekintettel a Munkaügyi Kollégium felülvizsgálta a 17. számú állásfoglalását és azt az alábbiak szerint módosítja: A 17. számú kollégiumi állásfoglalás utolsó bekezdése helyébe a következő szövegű bekezdés lép: ,,A kifejtetteket a készenlét elrendelésénél is megfelelően tekintetbe kell venni, azzal azonban, hogy a 6/1967. (X. 8.) Mü M számú rendeletnek a 19/1976. (XII. 28.) Mü M számú rendelettel megállapított I/B. §-a szerint a lakáson töltött készenlétet követően, továbbá a készenlétnek (ügyeletnek) a miniszter által megállapított egyéb esetei^ ben a dolgozót pihenőidő nem illeti meg."