Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37 A felülvizsgálat alapján a Polgári Kollégium az alábbiak szerint foglalt állást í. Az említett új jogszabályok rendelkezéseire tekintettel 1977. január 1. napjával hatályukat vesztik a következő polgári kollégiumi állásfoglalások: PK 11. szám PK 12. szám PK 13. szám PK 14. szám PK 16. szám PK 17. szám PK 21. szám PK 23. szám PK 27. szám PK 366. szám II. A Polgári Kollégium a 15., 18., 20., 22., 24., 25., 26., 28. jés 365. számú állásfoglalásait a fent említett új jogszabályokra figyelemmel az alábbiak szerint módosított szöveggel tartja hatályban. 15. szám A községfejlesztési hozzájárulást nem lehet a közmű létesítéséhez való hozzájárulásnak tekinteni. Az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 9. §-ának (5) bekezdése szerint az ingatlan értékének megállapítása során annak közművesítettségét akkor kell figyelembe venni, ha a közművet a tulajdonos létesítette, annak költségeihez hozzájárult, vagy a közmű a tulajdonjog megszerzésének időpontjában már megvolt. A községfejlesztési hozzájárulás fizetése nem függ a közmű tényleges létesítésétől. Ezért ezt a Tvr. 9. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából — eltérően a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM—PM számú együttes rendelet alapján fizetendő közműfejlesztési hozzájárulástól — nem lehet a közmű létesítéséhez való tulajdonosi hozzájárulásként értékelni. 18. szám a) Ha az építésügyi hatóság az 1964. évi HL tv. (Ét.) 38. §-ának (2) bekezdése alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített épületre meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyt adott, és a kisajátítás e határidő letelte előtt történt, a tulajdonos az épület használatának idő előtti megszűnése miatt kártalanítást követelhet. b) Az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített olyan épület kisajátítása esetén, amelynek lebontását az építésügyi hatóság az Et. 38. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidők letelte folytán már nem rendelheti el, a tulajdonosnak kártalanítás jár. a) A 33 1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint nem jár kártalanítás az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyező határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetőleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte. Az Ét. 38.§-ának (2) bekezdése módot ad arra, hogy az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építményre meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyt adjon. Az ilyen engedély alapján a tulajdonosnak a meghatározott idő letelte előtt nem kell az építményt lebontania, az épületet a határidő leteltéig használhatja. Ha tehát a határidő letelte előtt történik az épület kisajátítása, a tulajdonos károsodik amiatt, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott határidő leteltéig elesik az épület használati jogától. Ilyen esetben a tulajdonos a kisajátított épületért az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 8—12. §-ai szerint egyébként követelhető kártalanításra nem tarthat ugyan számot, az épület használatának idő előtti megszűnése fejében azonban kártalanítást igényelhet éppúgy, mint ahogyan a Tvr. 15. §-ának (1) bekezdése szerint az épületre vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt is meg kell téríteni a jogosult részére. b) Az Ét. 38. §-ának (4) bekezdése szerint az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy