Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 41. szám

442 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám ségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékra jogosult tagjainak járadékát különös méltánylást érdemlő esetben a családi és szociális körülményekre tekintettel, egyéni elbírálás alapján lehet kiegészíteni szociális segéllyel7. A mezőgazdasági szövetkezeti járadék és a rendszeres szociális segély együttes összege azonban nem haladhatja meg a mindenkori legkisebb özvegyi nyugdíj öszszegét8. Ut. 4. §. Ha a rendszeres szociális segélyben, illetve a vakok rendszeres szociális segélyében (továbbiakban együtt: szociális segély) részesített személy halála után olyan ingó vagy ingatlan vagyon maradt, melyből a részére kifizetett segély összege részben vagy egészben visszatéríthető, a követelést hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. Nem kell érvényesíteni a követelést, ha a szakigazgatási szerv előtt ismeretes, hogy az állam az örökös. R. 9. § (1) A szociális segély megállapítása, a már megállapított segély összegének módosítása, valamint a folyósítás megszüntetése az érdekelt lakóhelye szerint illetékes községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal hatáskörébe tartozik.9 (2) A megállapított szociális segélyt jogerős határozat alapján a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazagtási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi, kerületi hivatal10 havonta előre, a hó 5. napjáig posta útján folyósítja.11 Ut. 5. § (1) A szociális segély megállapítása előtt — a kérelmező meghallgatása, szükség esetén megfelelő iratok beszerzése útján — meg kell vizsgálni azt, hogy a segélyt igénylő személy nem jogosult-e nyugellátásra, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, a csökkent munkaképességű dolgozók átmeneti segélyére vagy rendszeres szociális járadékára, illetőleg egyéb más járadékra, és segítséget kell nyújtani esetleges igénye érvényesítéséhez. 7 Lásd: a 90.615/1970. Eü M számú irányelvben foglaltakat. (Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 13. számában). 8 A rendelet eredeti szövegét a 4/1970. (IV. 1.) Eü M sz. rendelet 4. §-a módosította. Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege jelenleg: 820,— Ft. 9 A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény figyelembevételével módosult szöveg. 10 A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény figyelembevételével módosult szöveg. 11 Megjegyzés: a 61971. (XI. 30.) Eü M sz. rendelet 6. § (2) bek. alapján a vakok rendszeres szociális segélyét a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. (2) A szociális segélyt igénylő személy, valamint a tartásra köteles hozzátartozók szociális helyzetéről a C. 3212—10. raktári számú nyomtatványon környezettanulmányt kell felvenni és azt a kérelemhez kell mellékelni. A környezettanulmányt a kérelmező, illetőleg a hozzátartozó lakásán kell elkészíteni és az érdekelttel alá kell íratni. (3) Szociális segélyt megállapítani, illetőleg folyósítani csak a költségvetésben rendelkezésre álló keret erejéig szabad. (4) A szociális segélyt megállapító határozatot minden esetben életveszélyt jelentő sürgős szükség okából az 1957. évi IV. törvény 46. §-a alapján — a fellebbezésre tekintet nélkül — azonnal végrehajthatónak kell kimondani és a határozatban ezt megfelelően indokolni kell. R. 10. § (1) A szociális segélyt határozott, vagy határozatlan időtartamra kell megállapítani. (2) Ha az érdekelt személy azért szorul szociális segélyre, mert tartására köteles házastársa vagy rokona kötelezettségét vele szemben nem teljesíti, a segélyt csak határozott időtartamra lehet megállapítani és folyósítani. (3) Tartásra képesnek általában azt a hozzátartozót kell tekinteni, akinek családjában az egy családtagra eső jövedelem — az esetleges családi pótlékot figyelmen kívül hagyva — a havi 1220,— Ft-ot meghadja. (4) Határozott időtartamra kell megállapítani és folyósítani a szociális segélyt akkor is, ha az érdekelt azért szorul segélyezésre, mert a szerződés alapján tartásra vagy életjáradék fizetésére kötelezett személy kötelezettségét nem teljesíti. (5) Annak a személynek, akinek határozott időtartamra állapították meg a szociális segélyt és a segély folyósítására továbbra is szüksége van, a határidő lejárta előtt legalább egy hónappal kérnie kell a további folyósítást. A segély megállapítására jogosult szakigazgatási szerv ismételt kérelem nélkül is újból megállapíthatja és folyósíthatja a segélyt, ha ismertek előtte azok az okok, amelyek a segély további folyósítását indokolják. Ut. 6. § (1) Amennyiben a szociális segélyt igénylő személynek tartásra köteles hozzátartozója van és az a segélyt kérő személlyel szembeni kötelezettségét nem teljesíti, a szociális segélyt megállapító szervnek a tartásra köteles személyt fel kell hívnia tartási kötelezettségének teljesítésére, illetőleg a kifizetett segély összegének megtérítésére. Ha a tartási kötelezettség polgári jogi szerződésen (pl. tartási szerződés) alapul, a kifizetett segély megtérítésére való felszólítás előtt a tartásra köteles személy figyelmeztetése végett városokban a tanács végrehajtó bizottságának igazgatási oszályát kell megkeresni [7/1967. (II. 26.)