Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 443 Korm. számú rendelet 4. §]. Községekben ezt a feladatot a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve látja el. (2) A tartásra köteles, illetőleg jogosult hozzátartozókat az 1974. évi L törvény (Csjt.) határozza meg. Ezek különösen a házastárs, gyermek, az unoka, a szülő. A tartásra polgári jogi (tartási, életjáradéki és öröklési) szerződés alapján köteles személyeket az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) tartalmazza. (3) Az 1974. évi I. törvényen alapuló szülőtartás elmulasztása esetén — ha a felszólítás eredménytelen volt — legkésőbb a rendszeres segély megállapításával egyidejűleg az egészségügyi szakigazgatási szerv az 1952. évi III. törvény [Pp.] 2. § (3) bekezdése alapján jogosult a szülő érdekében szülőtartás iránt pert indítani. (4) Ha a házastárs vagy rokon (1974. I. tv.) tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, holott a tartást végrehajtható hatósági határozat írja elő, a segély megállapítására jogosult szerv az 1961. évi V. törvény (Btk.) 275. §-a alapján az illetékes ügyésznél büntető feljelentést köteles tenni. (5) Ha a segélyben részesülő a R. 10. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az ideiglenes ráutaltság alapján határozott időre megállapított segély további folyósítását kéri, vagy az illetékes szakigazgatási szerv hivatalból jár el, új határozatot kell hozni. R. 11. § A szociális segély megállapítását kérheti maga az érdekelt személy, továbbá bármely állami vagy társadalmi szerv és állampolgár is. R. 12. § (1) Állandó keresetként vagy jövedelemként azt a bármely forrásból származó pénzbeli vagy nem szociális támogatás jellegű természetbeni juttatást kel] figyelembe venni, amelyet a segélyt igénylő személy a kérelem benyújtását megelőzően három hónapon át kapott, ha az a határozat meghozataláig nem szűnt meg. Ugyanígy kell elbírálni az állandó keresetet vagy jövedelmet a segélyezés tartama alatt is. (2) Az (1) bekezdésben jelzett keresetre, vagy jövedelemre vonatkozó adatokat az alábbiakkal kell igazolni: munkáltatói kereseti igazolás; termelőszövetkezeti igazolás a végzett munkateljesítmény alapján folyósított havi vagy évi jövedelemről, valamint a juttatott földjáradék összegéről, a háztáji gazdaság jövedelméről; a nyugdíj, járadék folyósítását bizonyító utolsó havi utalványszelvény; adóügyi szerv igazolása a kereseti, jövedelmi adókivetés alapjául szolgáló jövedelemről. Ut. 7. § (1) A R. 12. § (1) bekezdésével azonos elbírálás alá esik az olyan bevétel (eladási ár, örökség, nyeremény stb.) is, amely a teljes összegű segély három havi összegét meghaladja. (2) A szociális segélyben részesülő személyekről a segélyt megállapító szakigazgatási szervnek nyilvántartást kell vezetnie. Ennek célszerű módját (betűsoros vagy kartonrendszerű) a helyi viszonyoknak megfelelően a felettes szakigazgatási szerv írja elő. (3) A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: — a segélyezett nevét, születési évét, — a segélyezett lakcímét, — a segélyt megállapító határozat számát, — a segély folyósításának kezdő időpontját, — a segély havi összegét, — a segélyezés jogcímét röviden (pl. 100°o-os munkaképtelen stb.), — a segélyezett részére adott egyéb juttatást, — a megjegyzés rovatot (változások bejegyzésére). (4) Ha a szociális segélyt határozott időre állapították meg, a nyilvántartás megjegyzés rovatában fel kell tüntetni azt az időpontot, amellyel a segélyezés megszűnik. R. 13. § Ha a szociális segélyre szoruló személy általános szociális helyzete szükségessé teszi, az e rendeletben meghatározott értékhatároktól az illetékes községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanácselnök, illetve a megyei városi kerületi hivatal elnöke12 kivételes méltányosságból a fél javára eltérhet. R. 14. § (1) A szociális segélyt megállapító határozatban kötelezni kell a segélyezettet, hogy a lakcímében, valamint a szociális helyzetében bekövetkezett vátlozást a segélyt megállapító szervnek 8 napon belül jelentse be. (2) Ha a segélyezett személy szociális helyzetében változás következik be, a segély összege módosítható. Ha a segélyezett három hónapnál hoszszabb ideig részesül gyógyintézeti ápolásban, szociális segélyének összegét legfeljebb 50° 0-kal csökkenteni lehet, a családtag részére megállapított kiegészítő segélyt, illetőleg a vak segélyben részesülő személy látó hozzátartozója részére folyósított rendszeres segélyt azonban ezen a címen csökkenteni nem szabad. (3) Ha a segélyezett elétkörülményeiben olyan változás következik be, hogy szociális segélyre nem szorul rá (pl. szociális intézetben helyezik el, jövedelemhez jut stb.) a segély folyósítását meg kell szüntetni. Ha a segélyezett más helységbe költözik, az új lakóhelye szerint illetékes segélyt megállapító szerv a jogosultságot megvizsgálja és ennek alapján intézkedik a segély további folyósítása iránt. (4) Ha a segélyezett vagy hozzátartozója nem jelenti a szociális helyzetében bekövetkezett olyan 12 A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény figyelembevételével módosult szöveg.