Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 245 hiányát jogszabálysértéssel állapította meg, a határozatot a munkaügyi bíróság ebben a részében helyezi hatályon kívül. Az idézett rendelkezésekből következik, hogy az a munkaügyi bíróság, amelynek területén a keresettel megtámadott határozatot hozó döntőbizottság működik, a határozatot nem helyezheti hatályon kívül abból az okból, hogy a munkaügyi döntőbizottság illetékességébe nem tartozó vitát bírált el. Ilyenkor érdemben hoz határozatot. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.004/1976/2. szám alatt hozott, a Pfl. 35.826/1975. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján). 22. Az országos szakmai bértáblázat bértételei irányelv jellegűek, ezért a dolgozónak nincs alanyi joga a bértáblázatban meghatározott alapórabérre. Az országos szakmai bértáblázat kialakításának elveiről szóló 1012/1974. (III. 22.) Mt. számú határozat 5. pontja szerint a szakmai álapbértételek irányelv jellegűek, s azokat a vállalatok — e célra kidolgozott intézkedési terveiknek megfelelően és mindenkori béremelési lehetőségeik keretei között — .kötelesek fokozatosan megközelíteni. A minisztertanácsi határozat végrehajtására kiadott és a 17/1974. (VII. 20.) Mü M számú rendelettel kiegészített 6/1974. (III. 22.) Mü M számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése ezzel kapcsolatban a vállalatok kötelességévé teszi, hogy minden év első negyedében felülvizsgálják az általuk foglalkoztatott munkások személyi alapbérének alakulását és kimutassák azok eltérését a szakmai bértáblázatban közölt bértételektől. Az eltéréseket minősíteni, rangsorolni kell abból a szempontból, hogy mérséklésük, illetve felszámolásuk milyen sorrendben történhet. Az előzőekben felhívott rendelkezésekből kitűnően tehát az országos szakmai bértáblázat ez idő szerint még nem jelent olyan kötelező bértarifát, amelynek alsó és felső határaitól eltérni nem lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a dolgozónak nincs alanyi joga a szakmai bértáblázatban meghatározott alapórabérre és amennyiben besorolása a 7/1971. (IV. 1.) MüM számú rendelet előírásainak megfelel, eléri a reá irányadó bértétel alsó határát, nem kérheti a szakmai bértáblázat alsó határának megfelelő alapórabér megállapítását. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.393/1975/2. szám alatt hozott — a Pfl. 35.677/1975. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján). 23. Az ügygondnok kirendelését, illetőleg annak jogállását nem befolyásolja az a tény, hogy a munkaügyi eljárás megindulását követően a fél tartózkodási helye ismertté válik. Kérdéses volt, hogy ha a fizetési felszólítás hatálytalanítása iránt indított munkaügyi vitában a dolgozó ügygondnoka bejelenti a fél lakcímét, a tartózkodási hely, illetőleg a lakcím ismertté válása következtében az eljárás hatáskör hiányában megszüntethető-e, illetőleg az anyagi jogosult tartózkodási helyének ismertté válása következtében megszűnik-e az ügygondnok szerepe. Volt olyan álláspont, amely szerint az ügygondnok részére történő kézbesítés és a hirdetményi idézés csak szükséges megoldás, amely céltalanná válik azzal, hogy az adós lakcíme ismertté válik. Az érdemi eljárás előfeltétele, hogy a vállalat a dolgozót a tartozás megfizetésére felszólítsa és az ellen a dolgozó munkaügyi vitát kezdeményezzen. Miután a dolgozó részére a vállalat felhívását nem kézbesítették csak az ügygondnoknak, így nem lehet olyan munkaügyi vita sem, amelyben a munkaügyi döntőbizottság vagy a( munkaügyi bíróság eljárhatna. Ez az álláspont téves. A Pp. 74. §-a értelmében, ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel. Az ügygondnokra — amennyiben a törvény másként nem rendelkezik — a per vitelére meghatalmazott jogállását sza-