Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)
1976 / 57. szám
57. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1173 (2) A hangfelvételen rögzített határozatot írásba kell foglalni, ha azt kézbesíteni kell vagy ellene jogorvoslatot jelentettek be. (3) A Be 197. §-ának (2) bekezdésében szabályozott esetben az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről készült hangfelvétel ismertetésével lehet folytatni. (4) Az első fokú bírósági eljárásban készült hangfelvételt írásba kell foglalni, ha az ügydöntő határozat ellen fellebbezést jelentettek be. (5) Ha a bíróság a tárgyaláson rendel el pótnyomozást, a hangfelvételt az ügyész kérelmére írásba kell foglalni. (6) Ha a bíróság ügydöntő határozata első fokon jogerőre emelkedik, a hangfelvétel írásba foglalására a Be 221. §-ának (2) bekezdése irányadó. 8- § (1) A másodfokú bírósági eljárásban készült hangfelvételt írásba kell foglalni, ha a másodfokú bíróság az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja. Egyébként a hangfelvételt az eljárás befejezése után egy évig kell megőrizni. (2) A perújítási kérelemről, továbbá a perújítási eljárásban folytatott nyomozásról készült hangfelvételt az iratoknak a Be 278. §-ának (1) bekezdése szerint illetékes bíróságnak történő megküldésekor írásba kell foglalni. 9- § Ez a rendelet 1977. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatályba lépését követően a nyomozó hatóságnál, illetve a bíróságnál indult ügyekben kell alkalmazni. Dr. Korom Mihály s. k.. Benkei András s. k., igazságügyminiszter belügyminiszter Az igazságügyminiszter 15/1976. (XII. 7.) IM számú rendelete a polgári eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 115. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. § (1) A bíróság a tárgyalás (meghallgatás) anyagát jegyzőkönyv helyett hangfelvételen is rögzítheti. Ezt az iratokra fel kell jegyezni. A bíróságnak az erre vonatkozó határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A hangfelvételnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyeket a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. (3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az eljáró tanács elnöke (egyesbíró) határozza meg, hogy a hangfelvétel alapján milyen esetben kell jegyzőkönyvet készíteni. 2. § (1) A hangfelvétel alapján a bíróság nem készít jegyzőkönyvet, ha a) az eljárás szünetel, b) a bíróság a pert megszünteti, c) a fellebbezésről valamennyi jogosult a határozat kihirdetése alkalmával lemond [Pp. 221. § (4) bek.], d) a bíróság elismerés vagy lemondás alapján hozott ítéletet [Pp. 221. § (2) bek.], e) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, és az ítéletnek csupán a rövid tényállást és az alkalmazott jogszabályokra való utalást kell tartalmaznia [Pp. 221. § (3) bek.]. (2) A hangszalagon rögzített egyezség, a szóban előterjesztett beszámítási kifogás, viszontkereset, ellenkérelem, elismerés, lemondás vagy más rendelkező cselekmény, valamint az olyan határozat szövegét, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, az (1) bekezdésben említett esetekben is jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvnek ilyen esetben a Pp 116. §-ában megjelölt adatokon kívül kizárólag az említett nyilatkozatok tartalmát, illetőleg a határozat vagy az egyezség szövegét* kell magában foglalnia. 3. § (1) A hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a) a bíróság elrendelte a keresetlevél, illetőleg a per áttételét, b) az elnök a hangfelvétel olyan kiegészítését vagy módosítását rendelte el, amely annak írásbafoglalása nélkül nem tekinthető át, c) a bíróság vagy a közjegyző előzetes bizonyítást folytat le, d) a bíróság megkeresés alapján jár el, e) a bíróság határozata ellen a hangfelvétel őrzési ideje alatt benyújtott jogorvoslat folytán az iratokat fel kell terjeszteni, f) a másodfokú bíróság az első fokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. g) a munkaügyi bíróság a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a döntőbizottságot (szolgálati felettest) végzéssel új eljárásra utasítja, h) a munkaügyi bíróság az új eljárás iránti kérelemnek helyt ad és az iratokat visszaküldi.