Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 50. szám

918 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám 4. A termelési mutató csökkenése esetén a felhasználható bértömegnek a 9. §. (3) bekezdése szerinti csökkentését legfeljebb a bázis-bértömeg 95 százalékáig kell végrehajtani. 5. A 2/a. pontban meghatározottól eltérő termelési mutatót, és annak bázisát a 2/b. pontban nem említett vállalatoknál és a 3. ponttól eltérő szorzószámokat a munkaügyi miniszter az ágazati miniszterek útján külön leirattal szabályozza. 6. A termelési mutató értékét ezer forint, százalékban kifejezett változását egy tizedes, a felhasználható bértömeg százalékban kifejezett változását két tizedes pontossággal kell meghatározni. A munkaügyi miniszter 15/1975. (XI. 15.) Mfi M számú rendelete a részesedési alap felhasználásáról A vállalati bérszabályozás és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 29/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének meghallgatásával — a következőket rendelem: 1. §• (1) E rendelet hatálya kiterjed — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari, valamint a fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá mindezeknek gazdasági társulására (a továbbiakban: vállalatok). (2) Ezt a rendeletet — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a) a kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatokra, b) a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztő) intézetekre, c) a műszaki tervező és a beruházási vállalatokra, d) a kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatokra, e) a kommunális költségvetési üzemekre (7828), f) a lakásszolgáltatási ágazatba sorolt önálló ingatlankezelő vállalatokra (781) és g) a pénzintézetek (771) alágazatba sorolt intézetekre és takarékszövetkezetekre is alkalmazni kell a külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel. 2. §. A nyereségérdekeltség, valamint az anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozása, a munka eredményekhez és a teljesítményekhez jobban igazodó személyi jövedelemarányok kialakítása, a vállalathoz való hűség és a kedvezőtlen munkakörülmények anyagi elismerésének érvényesítése céljából, a részesedési alapot a következő rendelkezéseknek megfelelően kell felhasználni. 3. §• (1) A bérfejlesztési befizetés teljesítése után a részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzés címén a következő kifizetések teljesíthetők: a) prémium; b) jutalom; c) év végi részesedés; d) újítási díj és a műszaki fejlesztést szolgáló — nyilvánosan meg nem hirdetett — pályázatok díja. (2) A részesedési alapból meghatározott rendeltetésű juttatásként a) a jóléti és kulturális alap kiegészítésére, b) tanulmányi ösztöndíjra, c) vissza nem térülő lakásépítési támogatásra, d) jogszabályban meghatározott egyéb célra teljesíthető kifizetés. (3) A gazdálkodás biztonsága érdekében részesedési alaptartalék is képezhető. A következő évre átvitt tartalék veszteséges gazdálkodás esetén is felhasználható. (4) A részesedési alap felhasználásának kötelező sorrendje a következő: a) a bérfejlesztési befizetési kötelezettség teljesítése [14/1975. (XI. 15.) MüM számú rendelet]; b) a jóléti és kulturális alap-hiány kiegyenlítése; c) az (1)—(2) bekezdésben megjelölt egyéb jogcímen történő kifizetések. (5) Azok a nyereséges vállalatok, amelyek a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. (XI. 15.) PM számú rendelet előírásai szerint kedvezményes sorolással hat napi bérnek megfelelő részesedési alapot képeznek, e részesedési alapot csak a megjelölt pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott célokra használhatják fel.