Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 50. szám

50. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 907 ten számított — 106%-on felüli részét a követ­kező évi állami hozzájárulás folyósításánál figye­lembe kell venni. A megosztott forrásokból szár­mazó bevételek előirányzatát 96%-on alul teljesítő tanácsok pénzeszközeit e mértékig — fővárosi, megyei, megyei városi szinten számítva — a központi költségvetésből ki lehet egészíteni. A be­vételi előirányzatoktól való eltérés kiszámításá­nak alapját az állami költségvetés során figye­lembe vett előirányzatok képezik. c) A fővárosi kerületi, városi, nagyközségi és községi tanácsoknál az elvonás, illetve kiegészítés mértékét a b) pontban foglaltakra tekintettel a fővárosi és a megyei tanács, illetve átruházott hatáskörben a végrehajtó bizottság állapítja meg. d) A tanács, illetve átruházott hatáskörben a végrehajtó bizottság a költségvetési pénzmarad­ványt a következő évben — a felújítási célokat szolgáló pénzmaradvány kivételével — a bevételi kiesés pótlására, illetve az általa meghatározott feladatokra használhatja fel. Az önálló gazdál­kodást folytató intézményeknél képződő év végi pénzmaradvány az intézményt illeti meg. A vo­natkozó jogszabályok szerint az intézményektől elvonható pénzmaradvány a felügyeletét ellátó tanács költségvetési tartalékát növeli. A fejlesz­tési alap pénzmaradványa elsősorban az áthúzódó beruházások fedezetét képezi, és az ezt meg­haladó rész szolgálhat a terven felüli fejlesz­tési feladatok fedezetéül." 15. Ez a határozat 1976. január 1. napján lép hatályba. Lázár György s. k.,' a Minisztertanács elnöke ftSinlszieri rendeletek A munkaügyi miniszter 14/1975. (XI. 15.) MüM számú rendelete a vállalati bérszabályozás rendszeréről A vállalati bérszabályozás és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 29/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet 10. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének meghallgatásával — a következő­ket rendelem: 1. §• (1) E rendelet hatálya kiterjed — ha jogsza­bály eltérően nem rendelkezik — az állami vál­lalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás rend­szerében működő egyéb állami szervre, a tár­sadalmi szervezet vállalatára, az ipari, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet­re, a szövetkezeti vállalatra, továbbá mindezek­nek gazdasági társulására (a továbbiakban: vál­lalat). (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: — a pénzintézetek (771) alágazatba sorolt in­tézetekre és takarékszövetkezetekre; — a város- és községgazdálkodási szolgáltatás (782) alágazatba sorolt kommunális költségvetési üzemekre. (3) A tröszt és a keretében működő vállalatok — ha az alapító határozat másként nem rendel­kezik — e rendelet alkalmazása szempontjából egy vállalatnak minősülnek. 2. §. (1) A vállalatok bérfelhasználásának szabá­lyozása céljából o) vállalati teljesítményhez kötött bérszín­vonal-szabályozás ; b) központi bérszínvonal-szabályozás; c) vállalati teljesítményhez kötött bértömeg­szabályozás, vagy d) központi bértömeg-szabályozás alkalmazható. (2) A vállalatra — az ágazati rendszer alapján — érvényes bérszabályozási formát e rendelet 1. számú melléklete határozza meg. I. \ Bérszínvonal-szabályozás 3. §• (1) A bérszínvonal — mind a vállalati teljesít^ menyhez kötött, mind a központi bérszínvonal­szabályozásnál — a 2. számú mellékletben fog­laltaknak megfelelően meghatározott éves bér­tömeg és létszám (képzett összlétszám) hánya­dosa. (2) A tárgyévi bérszínvonal viszonyítási alap­ja (a továbbiakban: bázis-bérszínvonal) a tárgy­évet megelőző év bérszínvonala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom