Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 50. szám

904 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám nitrogénműtrágyára 16%, belföldi eredetű fosz­forműtrágyára 45%, növényvédő szerekre 48%, gyomirtó szerekre 46% támogatás adható. Az im­port és komplex műtrágyákra ettől eltérő támo­gatás állapítható meg. IV. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek támogatása 1. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek IV. ötéves tervidőszakban kialakított köre a következő ötéves terv időszakában nem bővíthető. 2. A mezőgazdasági nagyüzemeket általánosan megillető támogatásokon túl a kedvezőtlen adott­ságú mezőgazdasági nagyüzemeket külön támo­gatásban lehet részesíteni. 3. a) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek árkiegészí­tést, jövedelemkiegészítést, fejlesztési hozzájáru­lást, szarvasmarhatartást elősegítő fejlesztési tá­mogatást, termelési adóból törleszthető fejlesztési hozzájárulást kaphatnak, és részükre elemi kár esetén támogatás adható. A teiértékesítés árbevé­tele után igényelhető árkiegészítés mértékét a tejtermelési színvonal növelésétől függően kell megállapítani. b) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mező­gazdasági szakszövetkezeteket, a jövedelemkiegé­szítés kivételével, az a) pontban felsorolt támo­gatások illetik meg. c) A gazdaságilag elmaradt (eddig: egyéb ok­ból kedvezőtlen adottságú) mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 1976—77. évben jövedelemkiegé­szítést és fejlesztési hozzájárulást, 1978-tól csak fejlesztési támogatást kaphatnak. 4. a) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú ál­lami gazdaságok részére árkiegészítést és fejlesz­tési hozzájárulást lehet juttatni. b) A gazdaságilag elmaradt állami gazdaságok eredménykiegészítő támogatásban és fejlesztési hozzájárulásban részesíthetők. V. A termelőszövetkezeti alapok képzése 1. A mezőgazdasági nagyüzemek a kezelésükben levő erdők után az állami erdőgazdaságokkal azo­nos színvonalú erdőfenntartási járulékot fizetnek a központilag kezelt erdőfenntartási alapba, ame­lyet indokolt esetben költségvetési támogatással ki lehet egészíteni. Az alapot a mezőgazdasági nagyüzemi erdők felújítására és fenntartására kell felhasználni. 2. A termelőszövetkezetek normatívák alap­ján — termelési költségük terhére — meghatáro­zott mértékű szociális és kulturális alapot képez­hetnek. 3. A termelőszövetkezetek az adózott nyereség 4%-ának megfelelő tartalékalapot képeznek. A tartalékalap-képzés felső határa a jövedelemszín­vonalba számító éves személyi jövedelem 15%-a. A tartalékalap a munkadíjaknak és munkabérek­nek az előző évben már elért színvonalig történő kiegészítésére, a veszteség, illetve a fejlesztési alaphiány rendezésére, továbbá a jövedelemszín­vonalnak az előző évhez képest legfeljebb 2%-os növelésére használható fel. A tartalékalap terhére az évente képzett tartalékalap 25%-ának meg­felelő összeget pótlási kötelezettség nélkül a ter­melőszövetkezeti Kölcsönös Támogatási Alap ja­vára lehet befizetni. A tartalékalap egyéb fel­használását pótlási kötelezettség terheli. 4. A termelőszövetkezetekben fejlesztési ala­pot a nyereségből olyan mértékig kell képezni, hogy zárszámadáskor évközi felhasználás miatt alaphiány ne legyen. VI. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések 1. E határozat alkalmazása szempontjából a) mezőgazdasági nagyüzem: a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet — ide értve a me­zőgazdasági-ipari és az ipari-mezőgazdasági ter­melőszövetkezetet is —, a mezőgazdasági szakszö­vetkezet (együtt: termelőszövetkezet), az állami gazdaság, továbbá — jogszabályban meghatáro­zott körben — ezeknek egymással, szövekezetek­kel és á'lami vállalatokkal létrehozott gazdasági és szövetkezeti társulása, valamint — a közösen folytatott mezőgazdasági tevékenység tekinteté­ben — a mezőgazdasági szakcsoport, továbbá a vízgazdálkodási társulat; b) mezőgazdasági kistermelő: a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet tagja háztáji gaz­dasága, a mezőgazdasági szakszövetkezet tagja saját gazdasága tekintetében és az egyéni ter­melő. 2. A jogtalanul felvett támogatást vissza kell fizetni. Visszafizetési kötelezettséget lehet meg­állapítani arra az esetre is, ha a beruházáshoz nyújtott állami támogatást rendeltetésétől eltérő célú beruházásra engedély nélkül használták fel. 3. Ez a határozat 1976. január hó 1. napján lép hatályba. 4. A Minisztertanács felhatalmazza a pénzügy­minisztert, hogy a határozat I. és V. fejezetében, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom