Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 47. szám

47. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 873 komplex módon információt. Az általános vizsgálat kiterjed minden főbb működési folyamatra, a gazdálkodás átfogó vizsgálatára, a működést akadályozó objektív és szubjektív körülményekre. Az általános vizsgálat a szervezeti egység vezetésének, irányításának, a gazdálkodás minőségének értékelését teszi lehetővé. Célvizsgálat az az ellenőrzés, amely valamely részfeladat végrehajtásának, egyes jogszabályok, igazgatói rendelkezések, belső utasítások alkalmazásának ellenőrzésére irányul. Alapvető jellegzetessége, hogy keretében csupán egy, vagy néhány egymással összefüggő kérdés vizsgálatára kerül sor. Témavizsgálat több intézeti egységnél előforduló azonos jellegű feladat összehasonlító vizsgálata, amely alkalmas egy bizonyos tevékenységi kör tekintetében általános tapasztalatok szerzésére és ezek alapján átfogó intézkedések, vagy rendezés kiadására. Utóvizsgálat tartása átfogó ellenőrzést követően indokolt. Ennek során vizsgálni kell, hogy az ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetése, valamint a vizsgált intézeti egység, illetve érintett dolgozók munkájában a megkívánt fejlődés észlelhető-e. Utóvizsgálatra minden olyan esetben szükség van, amikor a korábbi ellenőrzés lényeges hibákat, vagy mulasztásokat állapított meg. Utóvizsgálat elrendelése indokolt lehet külső szervek ellenőrzése során tett megálapításai, illetve javaslatai alapján foganatosított intézkedések vizsgálata érdekében is. b) A gyakorlati ellenőrzési munkában nélkülözhetetlen a felkészülés, melynek során a belső ellenőr köteles a megelőző vizsgálati anyagot és annak alapján tett intézkedéseket tanulmányozni. c) Az ellenőrzési programot az ellenőrzési munkaterv alapján, az ellenőrzésre való felkészülést követően — a felelős szakemberek véleményének meghallgatásával és segítségével — kell összeállítani. Ennél szem előtt kell tartani az intézet feladatait (pl. a betegellátást), az intézet szakmai speciális jellegét, figyelembe véve működési szabályzatát. Az ellenőrzési program tartalmazza: az ellenőrzést végzők nevét, valamint az ellenőrizendő intézeti egység, munkakör megjelölését; az ellenőrzés céljának és jellegének meghatározását ; az ellenőrzési feladatok felsorolását; az ellenőrizendő időszakot; az ellenőrzés kezdő és végző időpontját; az ellenőrzést vezető aláírását; az intézet igazgatójának jóváhagyását. ; d) Az intézet igazgatója a belső ellenőrt megbízó levéllel látja el, mely az ellenőrzés jellegét és körét tünteti fel, de nem tartalmazza a vizsgál ai szempontjait. Ha az ellenőrzést többen végzik, azok mindegyikét megbízó levéllel kell ellátni. Ha az intézetnél ellenőrzési osztályt, vagy csoportot szerveztek, az intézet igazgatója a megbízólevél kiadásával annak vezetőjét is megbízhatja. e) A belső ellenőr az ellenőrzés során tett megállapításairól ellenőrzési jegyzökönyvet készít, melynek tartalmaznia kell: az ellenőrzés fontosabb adatait [1. alább az f) pontot]; az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési feladatok szerinti tagolásban a belső ellenőr megállapításait és értékelését az esetleges felelősök megjelölését; a belső ellenőr aláírását, a jegyzőkönyv ismertetésével kapcsolatos záradékot [1. alább a g) pontot]. Ha a revíziót többen végzik, vagy komplex ellenőrzés [8. §. a) pont] esetében egy közös jegyzőkönyvet kell készíteni. Szakértő bevonása esetén [8. §: b) pont] a szakértői véleményt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. f) Az ellenőrzési jegyzőkönyv szerkezeti tagozódása tekintetében a fontosabb adatok körében ^z alábbiakat kell feltüntetni: — a bevezető részt, amely tartalmazza a készítés helyét és idejét; — az ellenőrzött intézeti szerv, vagy munkakör megnevezését; — a helyszíni ellenőrzés kezdő és végző napját; — a belső ellenőr (szakértők) nevét; — az ellenőrzött időszakot. g) Az ellenőrzési jegyzőkönyv záradéka kétféle lehet: a realizálási záradék, amelyben az ellenőrzött intézeti egység vezetője, illetve az ellenőrzött munkakört ellátó dolgozó, az ellenőrzési jegyzőkönyv átvétele alkalmával intézkedési kötelezettségének teljesítésére nézve tesz kötelező nyilatkozatot ; a felelősségi záradék, amelyben mind az ellenőrzött intézeti egység vezetője, mind a felelősként megjelölt személyek igazolják, hogy a rájuk vonatkozó megállapításokat megismerték és kijelentik, hogy három napon belül írásbeli magyarázatot adnak. A záradéknak — mindkét forma esetén — tartalmaznia kell azt is, hogy az ellenőrzött szervezeti egység vezetője, illetve az ellenőrzött munkakört ellátó dolgozó az eUenőrzési jegyzőkönyvben foglaltakra jogosult észrevételt tenni. h) A belső ellenőr az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz hibajegyzéket csatolhat, amelyben a súlyos szabálytalanságoknak nem minősülő kisebb hibákat kell felsorolni. Ugyancsak csatolni kell az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz annak kiegészítéséül és a megállapítások bizonyítékéul szolgáló eredeti okmányokat, eredeti okmányokról készült másolatokat, kivonatokat, tanúsítványokat, tényleírásokat, nyilatkozatokat, kimutatásokat stb. Tilos az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz mellékelni nyilvános jogszabályokat és intézeti belső utasí-