Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 47. szám

47. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 873 komplex módon információt. Az általános vizsgá­lat kiterjed minden főbb működési folyamatra, a gazdálkodás átfogó vizsgálatára, a működést akadályozó objektív és szubjektív körülményekre. Az általános vizsgálat a szervezeti egység vezeté­sének, irányításának, a gazdálkodás minőségének értékelését teszi lehetővé. Célvizsgálat az az ellenőrzés, amely valamely részfeladat végrehajtásának, egyes jogszabályok, igazgatói rendelkezések, belső utasítások alkalma­zásának ellenőrzésére irányul. Alapvető jellegze­tessége, hogy keretében csupán egy, vagy néhány egymással összefüggő kérdés vizsgálatára kerül sor. Témavizsgálat több intézeti egységnél előfor­duló azonos jellegű feladat összehasonlító vizsgá­lata, amely alkalmas egy bizonyos tevékenységi kör tekintetében általános tapasztalatok szerzé­sére és ezek alapján átfogó intézkedések, vagy rendezés kiadására. Utóvizsgálat tartása átfogó ellenőrzést követően indokolt. Ennek során vizsgálni kell, hogy az el­lenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetése, valamint a vizsgált intézeti egység, illetve érin­tett dolgozók munkájában a megkívánt fejlődés észlelhető-e. Utóvizsgálatra minden olyan esetben szükség van, amikor a korábbi ellenőrzés lénye­ges hibákat, vagy mulasztásokat állapított meg. Utóvizsgálat elrendelése indokolt lehet külső szer­vek ellenőrzése során tett megálapításai, illetve javaslatai alapján foganatosított intézkedések vizsgálata érdekében is. b) A gyakorlati ellenőrzési munkában nélkülöz­hetetlen a felkészülés, melynek során a belső el­lenőr köteles a megelőző vizsgálati anyagot és an­nak alapján tett intézkedéseket tanulmányozni. c) Az ellenőrzési programot az ellenőrzési mun­katerv alapján, az ellenőrzésre való felkészülést követően — a felelős szakemberek véleményének meghallgatásával és segítségével — kell összeál­lítani. Ennél szem előtt kell tartani az intézet fel­adatait (pl. a betegellátást), az intézet szakmai speciális jellegét, figyelembe véve működési sza­bályzatát. Az ellenőrzési program tartalmazza: az ellenőrzést végzők nevét, valamint az ellen­őrizendő intézeti egység, munkakör megjelölését; az ellenőrzés céljának és jellegének meghatáro­zását ; az ellenőrzési feladatok felsorolását; az ellenőrizendő időszakot; az ellenőrzés kezdő és végző időpontját; az ellenőrzést vezető aláírását; az intézet igazgatójának jóváhagyását. ; d) Az intézet igazgatója a belső ellenőrt megbí­zó levéllel látja el, mely az ellenőrzés jellegét és körét tünteti fel, de nem tartalmazza a vizsgál ai szempontjait. Ha az ellenőrzést többen végzik, azok mindegyikét megbízó levéllel kell ellátni. Ha az intézetnél ellenőrzési osztályt, vagy csopor­tot szerveztek, az intézet igazgatója a megbízóle­vél kiadásával annak vezetőjét is megbízhatja. e) A belső ellenőr az ellenőrzés során tett meg­állapításairól ellenőrzési jegyzökönyvet készít, melynek tartalmaznia kell: az ellenőrzés fontosabb adatait [1. alább az f) pontot]; az ellenőrzési programban meghatározott ellen­őrzési feladatok szerinti tagolásban a belső ellen­őr megállapításait és értékelését az esetleges fele­lősök megjelölését; a belső ellenőr aláírását, a jegyzőkönyv ismer­tetésével kapcsolatos záradékot [1. alább a g) pon­tot]. Ha a revíziót többen végzik, vagy komplex el­lenőrzés [8. §. a) pont] esetében egy közös jegy­zőkönyvet kell készíteni. Szakértő bevonása ese­tén [8. §: b) pont] a szakértői véleményt a jegyző­könyvhöz kell csatolni. f) Az ellenőrzési jegyzőkönyv szerkezeti tago­zódása tekintetében a fontosabb adatok körében ^z alábbiakat kell feltüntetni: — a bevezető részt, amely tartalmazza a készí­tés helyét és idejét; — az ellenőrzött intézeti szerv, vagy munka­kör megnevezését; — a helyszíni ellenőrzés kezdő és végző nap­ját; — a belső ellenőr (szakértők) nevét; — az ellenőrzött időszakot. g) Az ellenőrzési jegyzőkönyv záradéka kétféle lehet: a realizálási záradék, amelyben az ellenőrzött intézeti egység vezetője, illetve az ellenőrzött munkakört ellátó dolgozó, az ellenőrzési jegyző­könyv átvétele alkalmával intézkedési kötelezett­ségének teljesítésére nézve tesz kötelező nyilat­kozatot ; a felelősségi záradék, amelyben mind az ellen­őrzött intézeti egység vezetője, mind a felelősként megjelölt személyek igazolják, hogy a rájuk vo­natkozó megállapításokat megismerték és kijelen­tik, hogy három napon belül írásbeli magyaráza­tot adnak. A záradéknak — mindkét forma esetén — tar­talmaznia kell azt is, hogy az ellenőrzött szerve­zeti egység vezetője, illetve az ellenőrzött mun­kakört ellátó dolgozó az eUenőrzési jegyzőkönyv­ben foglaltakra jogosult észrevételt tenni. h) A belső ellenőr az ellenőrzési jegyzőkönyv­höz hibajegyzéket csatolhat, amelyben a súlyos szabálytalanságoknak nem minősülő kisebb hibá­kat kell felsorolni. Ugyancsak csatolni kell az el­lenőrzési jegyzőkönyvhöz annak kiegészítéséül és a megállapítások bizonyítékéul szolgáló eredeti okmányokat, eredeti okmányokról készült máso­latokat, kivonatokat, tanúsítványokat, tényleírá­sokat, nyilatkozatokat, kimutatásokat stb. Tilos az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz mellékelni nyilvános jogszabályokat és intézeti belső utasí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom