Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 47. szám

872 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 47. szám les az igazgatónak haladéktalanul írásban jelen­teni. (3) Ha az ellenőrzés megállapításai magasabb vezetőállású dolgozó személyes tevékenységét érintő hiányosságokra utalnak, az ellenőrzés ve­zetője erről az igazgatónak címzett és lezártan kezéhez eljuttatott külön jelentésben köteles, be­számolni. (4) Ahol nincs függetlenített belső ellenőr, ott jelen § (1)—(3) bekezdését értelemszerűen kell al­kalmazni. 10. §. (1) A belső ellenőrzés feladata a tények, a kö­rülmények megállapítása, azok okainak feltárása, valamint az esetleges felelősség megállapítása. (2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a belső ellenőr javaslatot tartozik tenni az igazgatónak. A javaslat elfogadásáról az igazgató dönt. (3) A belső ellenőr megállapításai és javaslatai alapján az igazgató — gazdasági igazgató (gazda­sági vezető) véleményének meghallgatása után — utasítja az érintett vezetőt a realizálásra (az el­lenőrzést követő intézkedésekre) és az esetleges felelősségrevonásra. A feltárt hiányosságok, rend­ellenességek megszüntetéséről a kijelölt vezető köteles az utasításban meghatározott határidőre jelentésben beszámolni. (4) A vezetői és a munkafolyamatokba épített ügyviteli ellenőrzés [2. § a) és b) pont] során meg­állapított hiányosságok felszámolására az érintett szervezeti egység vezetője köteles intézkedni és az illetékes dolgozót beszámoltatni. (5) Az igazgató az ellenőrzést követő realizálás során kiadott intézkedésekről az ellenőrzés veze­tőjét tájékoztatja, egyben utasítja, hogy a reali­zálás végrehajtását ellenőrizze, szükség esetén pe­dig utóvizsgálatot tartson. 11. §• Ez az utasítás 1976. január hó 1. napján lép ha­tályba, egyidejűleg a 24/1968. (Eü. K. 9.) Eü M számú utasítás hatályát veszti. Dr. Schultheisz Emil s. k., egészségügyi miniszter Melléklet a 31'1975. (Eü. K. 21.) EüM számú utasításhoz Irányelvek a belső ellenőrzési szabályzat elkészítéséhez I. A vezetői ellenőrzés A vezetői ellenőrzést az irányító tevékenység szerves részének kell tekinteni. A vezetői ellenőr­zés tartalmazza az intézet igazgatójának, igazgató helyetteseinek, szakmai és gazdasági (műszaki) ve­zetőinek tevékenységét. A szakmai és gazdasági folyamatok összetettségének figyelembevételével kell a működési és felelősségi területeket elhatá­rolni, az intézeti tevékenységek folyamatát koor­dinálni és ezáltal az intézet egészének működésére az állandó és teljes körű ellenőrzést biztosítani. Az intézet igazgatójának az ellenőrzés egész rend­szere és működése felett felügyeletet kell gyako­rolnia. Az ellenőrzés minden formáját hatékony rendszerré kell szervezni és az ellenőrzés eszkö­zeit, módszereit az intézeti feladatok körülményei­hez kell igazítani. 17. A munkafolyamatokba épített ellenőrzés A funkcionális ellenőrzés Az ellenőrzés eredményes működése érdekében szabályozni kell az intézeti tevékenység minden lényeges munkafolyamatába épített ellenőrzést, valamint a munkafolyamatok olyan megszervezé­séről kell gondoskodni, amelyben valamely mun­kaművelet egyben egy megelőző munkaművelet ellenőrzését is feltételezi. A munkaszervezéssel biztosítani kell, hogy az egyes intézeti funkciók, gazdasági folyamatok megszakítás nélkül ellenőr­zésre kerüljenek, a hibák, nem kívánatos jelensé­gek időben felismerhetők és megakadályozhatók legyenek, az egyes tevékenységi, gazdasági folya­matokban jelentkező rendellenességek megszünte­tésére gyors intézkedések történhessenek és a dolgozók személyi felelőssége a tevékenység min­den szakaszában megállapítható legyen. 777. A függetlenített belső ellenőrzés 1. Eljárási szabályok A függetlenített belső ellenőrzés eljárási sza­bályait szabályzatban kell megállapítani. a) Az ellenőrzési munkatervet [7. §. (2) bek.] évenként a tárgyévet megelőző év végéig keli ösz­szeállítani. Az éves terv tartalmilag két részből: a feladatokból és a munkaidő mérleg elemeiből álljon. A feladatoknál számításba kell venni, hogy az intézet mely egységeinél, illetve több egységet is érintő mely tevékenységre nézve kell az ellen­őrzést elvégezni, hány munkanapot kell előrelát­hatólag fordítani az általános-, cél-, téma- és utó­vizsgálatokra, szakmai értekezletekre, továbbkép­zésre vagy egyéb feladatok ellátására. A munka­idő mérleg összeállításánál számításba kell venni, hogy a rendelkezésre álló belső ellenőrök előre­láthatólag hány munkanapon át tudnak ellenőr­zési tevékenységet kifejteni. Általános vizsgálat olyan ellenőrzési mód, mely egy adott időszakra vonatkozóan, egy konkrétan megjelölt szervezeti egység megítéléséhez nyújt

Next

/
Oldalképek
Tartalom