Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 53. szám

53. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1009 tőleg az azzal kapcsolatos szolgáltatások [Csjt. 65. § (2) bek.] körébe tartozik a ruházkodás és a kulturális igények kielégítése is. A jogosult és a kötelezett életviszonyainak sokoldalú, alapos vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy a bíróság az igazságosságnak és a méltányosságnak megfelelően állapíthassa meg a tartás mértékét. b) A törvény (Csjt. 66. §) szerint a tartást a kötelezett — választása szerint — saját háztartásában természetben vagy havonként előre pénzben szolgáltathatja. A jogosult alapos okból követelheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben szolgáltassa. A bíróság a felek viszonyainak figyelembevételével a tartás más módját is meghatározhatja. E rendelkezésekből egyrészt az következik, hogy a kötelezettet akarata ellenére a tartás természetbeni szolgáltatására nem lehet kötelezni, másrészt pedig az, hogy a szülő a természetben felajánlott tartás helyett alapos okból pénzbeni szolgáltatást követelhet. Az alapos ok fennállását a felek életkörülményeinek, egymáshoz való viszonyának és az együttélés várható következményeinek gondos felmérésével kell vizsgálni. Ilyen alapos ok lehet például az is, hogy nem eléggé benőséges a szülő és a gyermeke — illetőleg ennek családja — közt a viszony ahhoz, hogy együtt éljenek, vagy a szülő elhelyezése nincs megfelelően biztosítva. A fentiekből következik az is, hogy ha a szülő által a tartás természetbeni szolgáltatása iránt indított perben a kötelezett a természetbeni tartást nem hajlandó vállalni, a keresetet ez okból nem lehet elutasítani, hanem a szülő javára — amenynyiben ennek feltételei fennállanak — tartásdíjat kell megítélni. Hasonlóképpen nincs eljárásjogi akadálya annak sem, hogy a szülő által tartásdíj megítélése iránt indított perben a bíróság a leszármazót a tartás természetbeni szolgáltatására kötelezze, feltéve, hogy erre késznek nyilatkozik és a szülőnek — az előbb kifejtettek szerint — nincs alaLOS oka a természetbeni tartás ellenzésére. Mindkét esetben helye lehet annak is, hogy a bíróság — amennyiben ezt a felek életviszonyai indokolják — a tartás más módját határozza meg. így például a szülő javára a természetbeni tartás mellett kiegészítő pénzbeli szolgáltatásra is kötelezheti a leszármazót vagy a szülőnek más személy által történő gondozása esetén a leszármazót az ezzel járó költségek megtérítésére kötelezheti. 8. A szülőtartási igények elbírálásánál a bíróságnak fokozottan kell törekednie a per alapos és egyben gyors tárgyalására. Ennek érdekében hivatalból is minden szükséges intézkedést meg kell tennie és elő kell segíteni, hogy a tartásra szoruló szülő jogai hatékony védelemben részesüljenek. A tárgyalás során, valamint a határozatával nevelnie kell az állampolgárokat a gyermeki kötelezettségek lelkiismeretes teljesítésére és fel kell keltenie bennük a szülők iránti fokozott felelősségérzetet. a) A magát eltartani nem képes személy különleges állami védelemre szorul, s jogának érvényesítésére a törvényesség érdekében akkor is szükség van, ha nem veszi igénybe a bíróság segítségét. Ezzel függ össze az eljárási törvénynek az a rendelkezése, hogy a szülőtartási per indítására nemcsak a szülő, hanem a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve és az ügyész is jogosult. [Pp. 2. § (3) bek. 2/A § (1) bek.]. E különleges védelemből következik a bíróságnak az a kötelezettsége, hogy ha más perekből szülőtartás iránti per indításának szükségességéről szerez tudomást, erre az említett szervek figyelmét felhívja. De következik az is, hogy ha valamelyik szerv pert indít, s e szerv és az eljárási törvény [Pp. 49. § (4) bek.] szerint a perben ugyancsak félként részt vevő szülő perbeli cselekményei (nyilatkozatai, kérelmei stb.) egymástól eltérnek, a bíróságnak fokozott gondot kell fordítania a szülő valóságos érdekei érvényesülésére. A Pp. 3. §-a szerint a bíróság hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják, emellett gondoskodik a pe-