Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 53. szám

1010 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szam rek alapos és gyors tárgyalásáról. Ezeknek az elveknek az érvényesülését — az említett különleges védelemre figyelemmel — a szülőtartás iránti perekben fokozottan kell biztosítani. Ezekben a perekben tehát minden intézkedést soron kívül kell megtenni, biztosítani kell, hogy a szülő igényét a törvényben meghatározott keretek között megfelelően érvényesítse, és hivatalból kell gondoskodni arról, hogy az igény elbírálásához szükséges valamennyi adat rendelkezésre álljon. b) Ha a szülő maga lép fel tartás iránti igénynyel, a bíróságnak — indokolt esetben — a szülőt már a per megindítása előtt a szükséges tájékoztatással el kell látnia, s ez irányú kérelme alapján pártfogó ügyvédet kell részére kirendelnie. Ugyancsak már a per megindítása előtt ideiglenes intézkedéssel kell gondoskodni a szülő megfelelő tartásáról [105/1952. (XII. 28.) MT sz. rendelet 1. § (1) bek., Pp. 156. § (1) bek.]. Ilyen intézkedés a per megindítása után hivatalból is tehető. Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban egyben a bíróságnak közvetlen felhívással (letiltással) kell gondoskodnia a megállapított tartásdíj behajtásáról [1957. évi 56. sz. tvr. (Lt.) 5. §]. c) A per, illetőleg a tárgyalás előkészítése során a bíróságnak — a szükséghez képest — intézkednie kell a szülő által nem ismert helyen lakó kötelezett lakcímének beszerzéséről. Ugyancsak az előkészítés során kell gondoskodni a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyaira vonatkozó munkáltatói és egyéb igazolások beszerzéséről [Pp. 124. § (2) bek.]. d) A szülőtartás iránti perekben a családi kapcsolat erkölcsi tartalmára és bensőséges jellegére tekintettel elő kell mozdítani, hogy a felek a szülőtartás kérdését lehetőleg egyezséggel rendezzék. Ilyen esetekben azonban fokozottabban lép előtérbe a Pp. 148. §-ának (2) bekezdésében előírt az a követelmény, hogy az egyezség megfeleljen a jogszabálynak és a felek méltányos érdekének. Nem téveszthető szem elől, hogy a szülői szeretet és a gyermekhez való ragaszkodás gyakran az elesett, nélkülözésnek kitett szülőket is törvényes igényeiknek indokolatlan megszorítására készteti. e) A bíróság a szülőtartási perekben hozott marasztaló döntéseivel a társadalomnak az idős, eltartásra szoruló személyek iránti felelősségérzetét is kifejezésre juttatja. A szülőtartás megítélésével azonban a bíróság munkája nem ér véget. Gondoskodni kell ugyanis arról, hogy a határozatának érvényt is szerezzen. Evégből közvetlen felhívás (letiltás) útján kell biztosítania a megítélt tartásdíjnak a munkabérből és hasonló járandóságokból történő behajtását (Lt. 5. §), sőt akkor jár el helyesen, ha a bírósági végrehajtó útján ellenőrzi a felhívás (letiltás) foganatosítását [1955. évi 21. sz. tvr. (Vht.) 134. § (2) bek.] A bíróságoknak minden törvényes intézkedéssel elő kell segíteniük, hogy a tartásra szoruló szülők jogai hatékony védelemben részesüljenek. • Az irányelv megállapítása folytán a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 144., 145., 146. és 147. számú állásfoglalásai hatályukat vesztik. Dr. Szakács Ödön s. k., a Legfelsőbb Bíróság elnöke A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának XXXVII. számú Polgári Elvi Döntése a családjogi tárgyú elvi döntések felülvizsgálatáról A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt az 1974. évi I. törvény módosította. Az új törvény jogszabályi szintre emelte a Legfelsőbb Bíróság családjogi tárgyú polgári elvi döntéseinek több tételét. Ugyanakkor az 1952. évi IV. törvény több olyan rendelkezését is megváltoztatta, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság egyes polgári elvi döntései értelmeztek. Üj jogszabály rendezte a gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdéseket is. Az e tárgyban hozott 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet hatályon kívül helyezte a 7/1953. (II. 8.) Mt számú rendeletet. Ezért szükségessé vált a Legfelsőbb Bíróság csa-