Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 53. szám

1008 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám valamennyi kötelezett kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyait és teljesítő képességét jel kell deríteni, s a perbevont kötelezettek tartási terhét a rájuk eső arányban kell megállapítani. b) A szülőt eltartó leszármazó saját jogán is jelléphet a többi kötelezettel szemben. a) Több tartásra kötelezett között a tartási te­her a törvény rendelkezésénél fogva oszlik meg, a kötelezettség terjedelme tehát a kötelezettek számától, valamint anyagi viszonyaik és teljesítő képességük arányától függ [Csjt. 63. § (1) bek.]. Gyakran előfordul azonban, hogy a szülő vagy azért, mert egyes kötelezettek a tartást önként teljesítik, vagy pedig azért, mert valamilyen ok­nál fogva egyik-másik leszármazó]ától nem akar tartásdíjat elfogadni, nem von perbe minden kö­telezettet. Ennek ellenére — a megfelelő arányo­sítás érdekében — a perbevontak tartási kötele­zettségének meghatározásánál nem lehet eltekin­teni a többi kötelezett anyagi viszonyainak és tel­jesítő képességének a számbavételétől sem. Ha a szülő a jogaira való figyelmeztetés és a kereseté­nek kiterjesztésére, illetőleg felemelésére való fel­hívás ellenére sem kíván igényt érvényesíteni a perben nem álló kötelezettekkel szemben, úgy kell őt tekinteni, hogy a tartásdíjnak az e kötelezette­ket terhelő részére ezúttal nem tart számot. A szü­lő e magatartása tehát nem értékelhető akként, hogy a perbe nem vont kötelezettek a tartás alól egyszer s mindenkorra mentesültek és hogy a rá­juk eső tartás terhe a perbevont kötelezettekre há­rult. Ennek nemcsak törvényi feltételei hiányoz­nak, hanem méltánytalanságot is eredményezne a perbevontak terhére. b) A törvény már említett rendelkezése értel­mébeh^több leszármazó között a szülőtartási kö­telezettség megoszlik. A családi kapcsolatok ben­sőséges jellegéből következik, hogy ha a több kö­telezett közül csak egyikük tartja a szülőt, rend­szerint a többi kötelezett érdekében és feltehető akarata szerint jár el. Egyébként a Polgári Tör­vénykönyvben [485. § (2) bek.] foglal rendelke­zés szerint tartási kötelezettség teljesítése végett a tartásra köteles személy akarata ellenére is he­lye van beavatkozásnak. Mindebből az a követ­keztetés vonható le, hogy a szülőtartásra kötele­zett többi leszármazó helyett is tartást nyújtó sze­mély költségeinek megtérítését követelheti, tehát saját jogán érvényesíthet igényt a szülőre fordí­tott kiadások, költségek arányos része iránt a többi kötelezettel szemben. Ez utóbbiak megtérí­tési kötelezettségét az a) pontban kifejtettek szerint kell elbírálni. 7. a) A szülőtartás mértékét a szülő szükségletei, valamint a kötelezett kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai és teljesítő képessége gondos számba­vétele alapján kell meghatározni. b) Nem lehet a tartást természetben szolgáltatni, ha azt a szülő alapos okból pénben igényli. a) A törvény (Csjt. 65. §) a tartás mértékét úgy határozza meg, hogy a kötelezett a tartás teljesí­téseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak megélhe­téséhez szükséges. A szükséges tartást azonban nem lehet a létminimummal azonosítani. A szük­séges tartás nem jelent szűkös tartást, különös­képpen akkor nem, ha a tartásra kötelezett kere­seti, jövedelmi, vagyoni viszonyai és teljesítőké­pessége — az életszínvonal általános emelkedésé­nek megfelelően — a szülő számára is magasabb életszínvonalat tenne lehetővé. Nem fér össze a szocialista erkölcsi felfogással, hogy a gyermekét annak idején áldozatosan nevelő szülő szűkös kö­rülmények közt tengődjék, míg gyermekei jól ke­resnek és magas életszínvonalon élnek. Mindez nem jelenti azt, hogy ha a kötelezett nagy jövedelmű, a tartás összegének is olyan mér­tékűnek kell lennie, hogy a szülő is hasonló élet­színvonalon éljen, hanem azt, hogy a szülő szük­ségleteinek kielégítése ne korlátozódjék a legszük­ségesebbre. Ilyen megfontolás alapján a kötelezett magasabb keresete, jövedelme esetén alapos lehet a szülőnek — a létfenntartását ugyan biztosító — nyugdíja kiegészítésére irányuló igénye is. A szülő szükségleteinek felmérésénél tekintet­tel kell lenni arra is, hogy az öregkoránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gondozásra szo­ruló szülővel kapcsolatos gondozás költségei, ille-

Next

/
Oldalképek
Tartalom