Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 28. szám

28. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 717 akadályozzák, hogy a gazdálkodó szervezetek a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes, társadalmi érdeket sértő gazdálkodó tevékenységgel tisztességtelen haszonhoz juthassanak. 2. Tisztességtelen a haszon, ha azt a gazdálkodó szervezet a társadalmi érdeket és a szocialista gazdálkodás elveit közvetlenül sértő módszerekkel éri el. 3. A tisztességtelen haszon elérése, illetőleg az arra irányuló törekvés vizsgálható és megállapítható egyes termékek vonatkozásában is. 4. Tisztességtelen a haszon — a nyereség mértékétől függetlenül is —. különösen akkor ha aj a gazdálkodó szervezet maga idéz elő olyan kiegyensúlyozatlan gazdasági helyzetet, amely a magasabb ár érvényesítését eredményezte, így ha a gazdálkodó szervezet az árak egyoldalú megállapítását lehetővé tevő monopolhelyzet létrejöttét a termékforgalmazási szabályok megsértésével, egyes termékforgalmazási csatornák kizárásával, vagy más módon maga hozta létre, vagy a gazdálkodó szervezet egyébként monopolhelyzetben van, vagy a verseny nem bontakozott ki és fontos társadalmi igényt kielégítő termékeiért aránytalanul magas árat köt ki, vagy fogad el; b) a gazdálkodó szervezet az áruválasztékot úgy szűkíti, hogy a fogyasztók által igényelt korábbi alacsonyabb áru termék helyett magasabb áru terméket hoz forgalomba, ezzel a viszonylag olcsó, de jóminőségű cikkekből, illetve az olcsó tömegfogyasztási cikkekből az ellátást rontja, vagy az olcsó tömegfogyasztási cikkek árát alapos gazdasági indok nélkül emeli, figyelemmel az iparágban (kereskedelemben) szokásos átlagos nyereségre (árrésre) is; c) a gazdálkodó szervezet változatlan ár mellett gyengébb minőségű, vagy felszereltségű, vagy csomagolású terméket állít elő, vagy hoz forgalomba; cl) a gazdálkodó szervezet a beszerzési (ideértve a külkereskedelmi) árak, illetve a költségek tartós emelkedését rendszeresen követi eladási áraiban, a beszerzési árak (költségek)- tartós csökkenését azonban nem; ideértve azt az esetet, ha a gazdálkodó szervezetnél a nyersanyag- és alkatrész árak csökkennek és ezeket az eladási árban nem juttatja kifejezésre, ugyanakkor a korábban „begyűrűző" áremelkedéseket árainak emelésére használta fel; ej a gazdálkodó szervezet fondorlattal, csalárdsággal, az üzeleti partner félrevezetésével érvényesíti az árat, ideértve azt az esetet is, amikor az árvetést valótlanul állítja össze, vagy az árkialakításhoz valótlan adatokat közöl, figyelemmel arra, hogy mindez jogosulatlan anyagi előny megszerzése érdekében történt; /ja gazdálkodó szervezet változatlan árat érvényesít, illetve az árat nem csökkenti arányosan, holott az árszínvonal védelmét szolgáló központi intézkedés alapján konkrét támogatásban részesül, valamint költségei (pl. adókedvezmény révén) csökkentek, ideértve, ha állami támogatásban — árkiegészítésben — részesülő termék árában magas nyereséget érvényesít; g) a gazdálkodó szervezet a várt export árbevétel csökkenését vagy elmaradását a belföldi árak emelésével ellensúlyozza; h) a gazdálkodó szervezet az árait a jelzett beszerzési áremelkedés figyelembevételével alakítja ki és ezt az árat tartósan akkor is érvényesíti, ha a várt áremelkedés nem következett be; i) a gazdálkodó szervezet az anyagok és termékek többféle áron (költséggel) történő beszerzése esetén a megengedett vagy szokásos „árkeveréstől" eltérve a legmagasabb beszerzési költség mellett érvényesíti az árait; jj a gazdálkodó szervezet áremelés révén jut a szokásos személyi jövedelmeket számottevően meghaladó jövedelemfizetési lehetőséghez, vagy ha a kapacitás kihasználatlanságából eredő többletköltségeit egyoldalúan áremeléssel ellensúlyozza; k) a gazdálkodó szervezet árkialakítása az árképzés módszerére vonatkozó előírásokat, illetve irányelveket sérti; íj a gazdálkodó szervezet elemi csapás folytan előállott helyzet kihasználásával állapítja meg, illetve emeli az árat.