Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)
1973 / 28. szám
718 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám 5. Tisztességtelen hasznot eredményezhet az árképzés akkor is, ha — különösen közszükségleti cikknek minősülő — termék (áru) ára az indokolt haszon mértékét meghaladó nyereséget tartalmaz, oly módon, hogy az árat a termék értékét jóval meghaladó mértékben aránytalanul magasan állapították meg, vagy ilyen árat érvényesítenek. Ez történhet új termék árának kialakításával, vagy a meglevő ár emelésével. 6. Az ár akkor tekinthető aránytalanul magasnak, ha a rokon, illetve helyettesítő cikkek használati tulajdonságait és értékét figyelembe véve azokkal nincs összhangban, valamint a hazai árviszonyokat vagy a nemzetközi arányokat tekintve azokba nem illik bele. 7. Az árban realizálódó nyereség nem tekinthető az indokolt haszon mértékét meghaladó nyereségnek, ha aj az éves vállalati terv keretében — a tervkészítéskor, illetőleg a terv végrehajtásának menetében — rögzített nyereségdifferenciálási szándékaikkal, illetve árnivellálási irányelveikkel összhangban van; b) a műszaki fejlesztés, üzem-, vagy munkaszervezés útján elért, illetve egyéb költségcsökkentésből (pl. leértékelt, vagy hulladékanyag felhasználásából) a minőség romlása nélkül keletkezik; vagy ha a gazdaságos termékszerkezet kialakítását célzó hatékony beruházás eredményeként előállított termék árában érik el — feltéve, hogy az árat az érvényben levő árkalkulációs irányelvek szerint a költségcsökkenés miatt nem kell mérsékelni; cj a nyereség a hatósági árformába sorolt, azonos rendeltetésű cikkek költségnormativáihoz viszonyított megtakarításból származik; d) a külső (export) piacokon is keresett termék belföldi árát az exportár figyelembevételével a szakmában szokásos átlagos nyereségszintnél tartósan magasabb nyereségtartalommal alakítják ki feltéve, hogy a belföldi ár nem nagyobb a termék éves átlagos nettó export deviza árbevételéből — állami térítés nélkül — számított ár összegénél; amennyiben a vállalatnál az illetékes hatóságok által jóváhagyott export árkassza működik, az annak szabályai szerint megállapítandó árnál nem magasabb ár alkalmazása esetén mentesül a vállalat a tisztességtelen haszon megállapítása alól; ej a vevő különleges igényeit kielégítő körülmény miatt (pl. divatigények, soronkívüli gyártás, egyedi megmunkálás, a szokásosnál kisebb mennyiség) érik el, amennyiben a szakmai árképzési (költségkalkulációs) irányelvek felár felszámítására adnak lehetőséget; f) külkereskedelmi tevékenység során a. nemzetközi kereskedelemben szokásos üzleti módszerek alkalmazásával érték el. 8. A belkereskedelmi ágazatban a tisztességtelen hasznot az árrés alapján kell vizsgálni, illetve megállapítani. 9. Tisztességtelen haszon gyanúja esetén az árhatóság ad szakvéleményt, ideértve azt is, hogy a gazdálkodó szervezet a tisztességtelen haszon miatt indított eljárás során indokoltan hivatkozik-e a 7. pontban foglalt körülményekre. 10. Tisztességtelen haszon érvényesítése esetén elsősorban a károsultak (megrendelők, illetve fogyasztók) kártalanításáról kell gondoskodni. A gazdálkodó szervekkel szemben — ha ennek feltételei egyébként fennállnak — gazdasági bírság kiszabására is sor kerülhet. A tisztességtelen haszon kialakításában vétkes személyek egyéni felelősségét is meg kell vizsgálni, s ennek során — az eset körülményeitől függően — intézkedni kell fegyelmi, szabálysértési, vagy büntető eljárás megindításáról. III. 1. A Minisztertanács felhívja a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a tisztességtelen haszonnal kapcsolatban e határozatban megállapított irányelveket érvényesítsék. 2. A felügyeleti és ellenőrzésre jogosított szervek saját hatáskörükben rendszeresen ellenőrizzék a gazdálkodó szervezeteket, továbbá a magánkisiparosokat és magánkiskereskedőket és az irányelvekben foglaltak megsértése esetén tegyék meg a helyes gazdálkodás viteléhez, valamint a felelős-