Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 28. szám

718 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám 5. Tisztességtelen hasznot eredményezhet az ár­képzés akkor is, ha — különösen közszükségleti cikknek minősülő — termék (áru) ára az indokolt haszon mértékét meghaladó nyereséget tartalmaz, oly módon, hogy az árat a termék értékét jóval meghaladó mértékben aránytalanul magasan álla­pították meg, vagy ilyen árat érvényesítenek. Ez történhet új termék árának kialakításával, vagy a meglevő ár emelésével. 6. Az ár akkor tekinthető aránytalanul magas­nak, ha a rokon, illetve helyettesítő cikkek hasz­nálati tulajdonságait és értékét figyelembe véve azokkal nincs összhangban, valamint a hazai ár­viszonyokat vagy a nemzetközi arányokat tekintve azokba nem illik bele. 7. Az árban realizálódó nyereség nem tekinthető az indokolt haszon mértékét meghaladó nyereség­nek, ha aj az éves vállalati terv keretében — a tervké­szítéskor, illetőleg a terv végrehajtásának mene­tében — rögzített nyereségdifferenciálási szándé­kaikkal, illetve árnivellálási irányelveikkel össz­hangban van; b) a műszaki fejlesztés, üzem-, vagy munkaszer­vezés útján elért, illetve egyéb költségcsökkentés­ből (pl. leértékelt, vagy hulladékanyag felhasználá­sából) a minőség romlása nélkül keletkezik; vagy ha a gazdaságos termékszerkezet kialakítását célzó hatékony beruházás eredményeként előállított ter­mék árában érik el — feltéve, hogy az árat az ér­vényben levő árkalkulációs irányelvek szerint a költségcsökkenés miatt nem kell mérsékelni; cj a nyereség a hatósági árformába sorolt, azonos rendeltetésű cikkek költségnormativáihoz viszonyí­tott megtakarításból származik; d) a külső (export) piacokon is keresett termék belföldi árát az exportár figyelembevételével a szakmában szokásos átlagos nyereségszintnél tartó­san magasabb nyereségtartalommal alakítják ki fel­téve, hogy a belföldi ár nem nagyobb a termék éves átlagos nettó export deviza árbevételéből — állami térítés nélkül — számított ár összegénél; amennyiben a vállalatnál az illetékes hatóságok által jóváhagyott export árkassza működik, az an­nak szabályai szerint megállapítandó árnál nem magasabb ár alkalmazása esetén mentesül a válla­lat a tisztességtelen haszon megállapítása alól; ej a vevő különleges igényeit kielégítő körül­mény miatt (pl. divatigények, soronkívüli gyártás, egyedi megmunkálás, a szokásosnál kisebb mennyi­ség) érik el, amennyiben a szakmai árképzési (költ­ségkalkulációs) irányelvek felár felszámítására ad­nak lehetőséget; f) külkereskedelmi tevékenység során a. nem­zetközi kereskedelemben szokásos üzleti módszerek alkalmazásával érték el. 8. A belkereskedelmi ágazatban a tisztességtelen hasznot az árrés alapján kell vizsgálni, illetve meg­állapítani. 9. Tisztességtelen haszon gyanúja esetén az ár­hatóság ad szakvéleményt, ideértve azt is, hogy a gazdálkodó szervezet a tisztességtelen haszon miatt indított eljárás során indokoltan hivatkozik-e a 7. pontban foglalt körülményekre. 10. Tisztességtelen haszon érvényesítése esetén elsősorban a károsultak (megrendelők, illetve fo­gyasztók) kártalanításáról kell gondoskodni. A gaz­dálkodó szervekkel szemben — ha ennek feltételei egyébként fennállnak — gazdasági bírság kiszabá­sára is sor kerülhet. A tisztességtelen haszon ki­alakításában vétkes személyek egyéni felelősségét is meg kell vizsgálni, s ennek során — az eset kö­rülményeitől függően — intézkedni kell fegyelmi, szabálysértési, vagy büntető eljárás megindításáról. III. 1. A Minisztertanács felhívja a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a tisztességtelen haszonnal kapcsolatban e határozat­ban megállapított irányelveket érvényesítsék. 2. A felügyeleti és ellenőrzésre jogosított szervek saját hatáskörükben rendszeresen ellenőrizzék a gazdálkodó szervezeteket, továbbá a magánkisipa­rosokat és magánkiskereskedőket és az irányelvek­ben foglaltak megsértése esetén tegyék meg a helyes gazdálkodás viteléhez, valamint a felelős-

Next

/
Oldalképek
Tartalom