Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 673 A jogalkalmazást irányító szervek állásfoglalá­saikkal segítsék a helyes és egységes joggyakorlat kialakítását. A jogorvoslatra hivatott hatóságok nyújtsanak nagyobb segítséget az első fokon eljáró szerveknek. 5. A jogalkalmazó szervek kísérjék figyelemmel a jogszabályok érvényesülését, társadalmi hatását. A társadalmi viszonyok és a jogszabályok közötti összhang biztosítására — szükség esetén — kezde­ményezzék az elavult vagy a gyakorlatban be nem vált jogszabályok felülvizsgálatát, illetőleg új jog­szabályok alkotását. II. A büntető jogalkalmazás jogpolitikai elvei 6. A szocialista társadalmi viszonyok között sem szűnik meg önmagától a bűnözés, de megvannak a valós lehetőségek a visszaszorítására, okainak meg­szüntetésére. Ezért a bűnözés elleni küzdelemben szükséges, hogy a bűnüldöző szervek munkáját segítse minden állami és társadalmi szerv, sőt az egész társadalom összefogása. 7. A bűnözés elleni küzdelemnek elsősorban a bűncselekmények megelőzésére kell irányulnia. A bűnözést nem lehet csupán a régi társadalom tudati maradványaira, a kapitalista környezetre, az ellenséges ideológiai hatásokra, valamint a fellazító tevékenységre visszavezetni. Ezek kétségtelenül jelentős mértékben hatnak. A bűnözésnek ezen­kívül a mi viszonyaink között még egyéb objektív és szubjektív okai is vannak. A bűnüldöző szervek­nek és minden más állami szervnek ezért meg­különböztetett figyelmet kell fordítaniok a bűnözés okainak feltárására, elemzésére és intézkedéseket kell tenniök azok megszüntetésére. 8. A bűnüldöző szervek elsőrendű kötelessége minden bűncselekmény felderítése és a tettesek felelősségre vonása személyre való tekintet nélkül. Törvényes alap hiányában senki ellen sem indít­ható büntető eljárás. 9. A büntető eljárásban — a törvényesség köve­telményének megfelelően — a tényállás megálla­pításához szükséges minden bizonyítékot be kell szerezni és az elkövető büntetőjogi felelősségének megállapításához tekintetbe kell venni mind a ter­hére, mind pedig a javára szolgáló valamennyi körülményt. 10. Biztosítani kell, hogy akivel szemben büntető eljárást indítanak, a törvényben meghatározott mó­don védekezhessen. A védő késedelem nélkül köte­les minden törvényes védekezési eszközt és módot felhasználni, és elősegíteni a büntető ügyek gyors, alapos elbírálását. A védői tevékenység ugyanis jelentős tényezője a szocialista törvényesség érvé­nyesülésének. 11. Az eljárás során differenciálni kell a cselek­mény és az elkövető társadalmi veszélyességének foka szerint. 12. A bűncselekmény elkövetőjét olyan bünte­téssel, illetőleg joghátránnyal keil sújtani, amely megfelelően szolgálja a társadalom védelmét, és egyben alkalmas arra, hogy a társadalom többi tag­ját is visszatartsa bűncselekmények elkövetésétől. Ezért: a) A törvény szigorát kell alkalmazni az állam­ellenes, az élet elleni és a társadalom egyéb alap­vető érdekét sértő vagy veszélyeztető különösen súlyos, szándékos bűntett elkövetőivel, valamint azokkal a veszélyes bűnözőkkel szemben, akik ko­nokul szembehelyezkednek a törvényekkel és a társadalmi együttélés szabályaival. b) Szigorúan meg kell büntetni azokat, akik munkakerülő, alkoholista életmódjukból, harácsoló vagy élősdi életszemléletükből fakadóan követnek el bűncselekményt. Ugyanígy kell eljárni azokkal is, akik csoportosan követnek el bűncselekményt, továbbá akiket azonos vagy hasonló jellegű bűn­cselekmény miatt már korábban is megbüntettek. Hasonlóan kell megítélni azok cselekményét is, akik erőszakos jellegű, a társadalomra nagyobb veszélyt jelentő vagy különösen gyakori bűncselekményt követnek el. Ugyanakkor gondoskodni kell az alko­holista bűntettesek gyógyításáról is. c) Aki először követ el bűncselekményt, de a magatartása korábban nem esett kifogás alá, — amennyiben a bűncselekmény súlya és a bűnösség foka is csekély —, az eljárást a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyészség általában figyelmeztetéssel fejezze be, vagy az ügyet fegyelmi, illetőleg társa­dalmi bírósági elbírálásra adja át. Ha mégis bírósági eljárás szükséges, az ilyen el­követőkkel szemben általában megfelelő súlyú pénzfőbüntetést, javító-nevelő munkát vagy olyan szabadságvesztést kell kiszabni, amelynek végre­hajtását próbaidőre felfüggesztik. A büntetés kisza­básánál irányadó egyéb szempontok azonban, a több súlyosbító körülmény, valamint az általános megelőzés követelménye indokolttá teheti ilvpr elkövetőkkel szemben is rövidebb tartamú végre­hajtható szabadságvesztés kiszabását. d) Vagyoni haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény esetében az elért nyereséget vagy előnyt vagyoni hátrányt jelentő büntetéssel, intéz­kedéssel, illetőleg kártérítésre kötelezéssel mindig el kell vonni. Az ilyen határozat végrehajtásának feltételeit már a nyomozás során biztosítani kell. 13. Nagy gondot kell fordítani a szabadságvesz­tés végrehajtási fokozatának helyes megválasztá­sára, az elítéltek megfelelő elkülönítésére, dolgoz­tatására és nevelésére. Tovább kell fejleszteni az utógondozás állami és társadalmi rendszerét. Foko­zott figyelmet kell fordítani a veszélyes bűnözők elleni védekezésre. III. A polgári jogalkalmazás jogpolitikai elvei 14. A polgári jogi ügvekben, családjogi vitákban és a munkajogi, illetve a szövetkezeti tagsági vi­szonnyal kapcsolatos jogvitákban a jogalkalmazó

Next

/
Oldalképek
Tartalom