Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 655 zatot az ügyjelekkel az első fakón eljárt államigazgatási szerv útján kell közölni. Egyet nem értés esetén az óvásnak a felettes szervhez való felterjesztése [tv 61/A. § (3) bekezdés] nem minősül érdemi intézkedésnek, ezért azt nem kell határozati formába foglalni. VIII. FEJEZET A SÉRELEM ORVOSLÁSA FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁSON KlVÜL 62. §. Az államigazgatási szerv az államigazgatási eljárásban okozott sérelmeket a fellebbezési eljáráson kívül — felügyelet során, illetőleg panasz vagy közérdekű bejelentés alapján — a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles orvosolni. Felügyelet 63. §. Ha a felettes államigazgatási szerv a felügyeleti jogának~^yaKorlásásorán megállapítja, nogy az alárendelt szerv határozata vagy intézkedése jogszabályt sért, a sérelem orvoslása iránt köteles intézkedni. 1. Felügyeleti jogkörben a sérelem orvoslása iránt egy éven túl általában nem célszerű intézkedni ._ . . . A tv 63. §-ánák a felügyeleti jogkör gyakorlására vonatkozó rendelkezései határidőt nem állapítanak meg. Figyelemmel azonban a panaszok kötelező elbírálásának a tv 64. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt időbeli korlátozására, valamint arra, hogy az államigazgatási határozat visszavonása és módosítása során indokolt az egy éves határidő betartása (a tv 43. §-ához fűzött 4. sz. állásfoglalás), általában a felügyeleti jogkör gyakorlásával sem célszerű egy éven túl a határozatot megváltoztatni. Panasz 64. §. (1) Az ügy érdemében hozott államigazgatási határozat, továbbá intézkedés ellen panasszal élhet az, akinek jogát vagy jogos érdekétajialár. rozat vagy intézkedés sérti. A^^MeTceTT^ánasszal élheí abbaTT^iz^ése'fbéri Ts, ha az államigazgatási szerv a határozathozatalra, illetőleg intézkedésre irányuló kötelezettségét elmulasztja. (2) Ha a jogszabály a határozat bíróság előtt való megtámadását lehetővé teszi, panaszeljárásnak helye nincs. ^ (3) Az államigazgatási szerv az ügy érdemében hozott határozat ellen benyújtott panaszt nem köteles érdemben elbírálni, ha a) az ügyfél nem fellebbezett, bár annak lehetősége fennállott és" "arra figyelmét a határozatban felhívták, vagy fellebbezett ugyan, de a fellebbezés elbírálására hivatott szerv még nem határozott, b) a végrehajtható határozat [72 § (1) bekezdés és (3) bekezdés] kézhezvétele óta egy év eltelt. (4) Ha a határozat ellen fellebbezésnek van helyé és az erre nyitva álló határidőn belül panaszt terjesztenek elő, azt fellebbezésnek kell tekinteni. 1. Az ügy érdemében hozott jogerős államigazgatási határozatot vagy intézkedést, illetőleg a határozathozatalra vagy intézkedésre irányuló kötelezettség elmulasztását sérelmező beadvány: államigazgatási panasz Államigazgatási panaszt csak az ügy érdemében hozott jogerős határozat vagy intézkedés ellen, vagy a határozathozatalra, illetőleg intézkedésre irányuló kötelezettség elmulasztása miatt lehet benyújtani. Amennyiben már határozatot hozták és a határozat még nem jogerős, vagyis a fellebbezési határidő még nem telt el, az ügyfél beadványát fellebbezésnek kell tekinteni. 2. A panasznak nevezett, de tartalma szerint nem annak tekintendő beadványok minősítése Az államigazgatási szerv vezetőjének a beadványokat a postabontáskor, illetőleg az ügyintéző kijelölésekor kell minősítenie. Amennyiben az eljárás folyamán kiderül, hogy a minősítés helytelen volt és a beadvány tulajdonképpen nem a tv hatálya alá tartozó államigazgatási panasz, illetőleg panasz (panaszkodás) vagy közérdekű bejelentés, hanem fellebbezés, vagy egyéb tartalmú beadvány, akkor a panasszá stb. történt minősítést meg kell szüntetni. A tanácsi szerveknél az ügyiratkezelési szabályzat értelmében alkalmazott minősítő jelzést törölni kell. 3. Az államigazgatási határozat bíróság előtti megtámadása lehetőségének esetében az államigazgatási szerv az ügyfél beadványát panaszként nem bírálhatja el. Az ügyhöz kapcsolódó, de nem bírósági hatáskörbe tartozó kérdésben, azonban panaszeljárás, általában a jogerős bírósági ítélet meghozatala után, lefolytatható A tv 64. § (2) bekezdése értelmében, ha jogszabály a határozat bíróság előtt való megtámadását lehetővé teszi, panaszeljárás érdemi lefolytatásának nincs helye. Ha az ügyfél a panaszt a keresetindításra nyitvaálló határidőn belül nyújtotta be, az államigazgatási szervnek az ügyfelet nyilatkozatra fel kell hívnia atekintetben, hogy kívánja-e államigazgatási per lefolytatását. Ha az ügyfél ezt kívánja, beadványát keresetlevélnek kell tekinteni és azt a tv 56. § (4) bekezdése értelmében az illetékes járásbírósághoz kell továbbítani. Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a nála benyújtott beadvány nem felel meg a keresetlevél kellékeinek, az illetékes járásbírósághoz való áttétellel egyidejűleg az ügyfelet hiánypótlásra és a már kijavított, kiegészített keresetnek a bíróság részére való megküldésére felhívhatja.