Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)
1973 / 25. szám
656 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám Amennyiben az ügyfél nem kívánja panaszának keresetkénti kezelését, az államigazgatási szerv a keresetindításra nyitvaálló határidőn belül érkezett beadványt elutasítja. Nincs akadálya annak, hogy az államigazgatási szerv a beadvány álapján — a bíróság előtti keresetindítás lehetősége ellenére — a tv 43. §-a értelmében, az ott meghatározott feltételek esetében maga orvosolja a jogszabálysértést. Abban az esetben, ha az ügyfél a bírósági hatáskörbe tartozó kérdés mellett ehhez kapcsolódó, de nem bírósági hatáskörbe tartozó döntést is serei-* mez — pl. az adókivetés jogalapja mellett sérelmezi az adó összegszerűségét —, a kivetés jogalapja tárgyában történt jogerős bírósági döntést követően az adó összegszerűsége vonatkozásában — amennyiben ennek a szükségessége fennáll — a panaszeljárást le kell folytatni. 4. A bíróság előtt megtámadható határozat elleni kereset benyújtásának elmulasztása esetén az államigazgatási szerv előtt panaszeljárásnak utóbb sincs helye Az államigazgatási szerv határozatában a tv 38. §-a értelmében a bírói út igénybevételére, a benyújtás helyére és határidejére az ügyfelet figyelmeztetni kell. Panaszeljárásnak a határozat bíróság előtt való megtámadási lehetősége esetén nincs helye. [Tv 64. § (2) bek.] Ha tehát az ügyfelet a bíróság előtti keresetindítás lehetőségére kellőképpen kioktatták és ezt az ügyfél nem veszi figyelembe, az ebből származó hátrányokkal számolnia kell. Amennyiben ugyanis a bírósági keresetindítás lehetőségére utáló figyelmeztetés ellenére az ügyfél nem fordul a bírósághoz, az államigazgatási szerveknél panaszeljárást eredményesen nem kezdeményezhet. Amennyiben a jogerős államigazgatási határozatban a bírói út lehetőségére váló figyelmeztetés nincs feltüntetve, panaszeljárásra érdemben ez esetben sem kerülhet sor, hanem az eljárás alkalmával a jogerős határozat kiegészítésével kell az ügyfelet felhívni arra, hogy a kiegészítő határozat kézhezvételét követő 30 napon belül az illetékes járásbíróságnál keresetet nyújthat be. Az államigazgatási szerv mulasztása ugyanis nem járhat az ügyfél jogainak sérelmével. 5. Az eljáró államigazgatási szervre a tv 64. § (3) bekezdésében foglaltak akkor is irányadók, ha az ügyfél beadványát elbírálás végett a felettes szerv tette át Az ügyfelék sok esetben a panaszt nem az annak elbírálására hivatott szervhez, hanem ennék felettes szervénél nyújtják be, pl. a községi tanács vb szakigazgatási szervének jogerős határozata ellen a megyei vb titkárhoz. Ilyen esetben a megyei vb titkár a panaszt elbírálás végett a járási hivatalhoz továbbítja. 6. Az államigazfutási panaszok elintézésének határideje A tv 70. §. (2) bekezdése értelmében az államigazgatási határozatok fellebbezési eljáráson kívül történő megsemmisítésére vagy megváltoztatására a tv 51—54. §-ainák rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ebből következik, hogy az államigazgatási panaszok elintézésének is 30 nap az ügyintézési határideje, mivel a panasz is az ügyfél kérelmére indult államigazgatási ügy. Ha a panasz elbírálása testületi szerv hatáskörébe tartozik, ez esetben is 30 napon belül, vagy ha erre nincs mód, e határidőhöz legközelebbi testületi ülés alkalmával kell dönteni. Kivételesen, a tv 37. § (4) bekezdésében foglalták figyelembevételével, az államigazgatási panaszok elintézésének határideje is meghosszabbítható egy ízben. i 7. A fellebbezésről való lemondással jogerőssé vált határozat ellen e nyilatkozatot tevő ügyfelek részéről utóbb benyújtott panaszt az államigazgatási szerv nem köteles érdemben elbírálni A tv 64. § (3) bekezdés a) pontja első fordulata értelmében az államigazgatási szerv a panaszt nem köteles érdemben elbírálni, ha az ügyfél nem fellebbezett, bár annak lehetősége fennállt és erre figyelmét felhívták. Ha az ügyié\ (valamennyi ügyfél) lemond fellebbezési jogáról, az első fokú határozat jogerős és