Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

656 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám Amennyiben az ügyfél nem kívánja panaszának keresetkénti kezelését, az államigazgatási szerv a keresetindításra nyitvaálló határidőn belül érke­zett beadványt elutasítja. Nincs akadálya annak, hogy az államigazgatási szerv a beadvány álapján — a bíróság előtti kere­setindítás lehetősége ellenére — a tv 43. §-a értel­mében, az ott meghatározott feltételek esetében maga orvosolja a jogszabálysértést. Abban az esetben, ha az ügyfél a bírósági hatás­körbe tartozó kérdés mellett ehhez kapcsolódó, de nem bírósági hatáskörbe tartozó döntést is serei-* mez — pl. az adókivetés jogalapja mellett sérel­mezi az adó összegszerűségét —, a kivetés jogalapja tárgyában történt jogerős bírósági döntést köve­tően az adó összegszerűsége vonatkozásában — amennyiben ennek a szükségessége fennáll — a panaszeljárást le kell folytatni. 4. A bíróság előtt megtámadható határozat el­leni kereset benyújtásának elmulasztása esetén az államigazgatási szerv előtt panaszeljárásnak utóbb sincs helye Az államigazgatási szerv határozatában a tv 38. §-a értelmében a bírói út igénybevételére, a benyújtás helyére és határidejére az ügyfelet figyelmeztetni kell. Panaszeljárásnak a határozat bíróság előtt való megtámadási lehetősége esetén nincs helye. [Tv 64. § (2) bek.] Ha tehát az ügyfelet a bíróság előtti keresetin­dítás lehetőségére kellőképpen kioktatták és ezt az ügyfél nem veszi figyelembe, az ebből származó hátrányokkal számolnia kell. Amennyiben ugyanis a bírósági keresetindítás lehetőségére utáló figyel­meztetés ellenére az ügyfél nem fordul a bíróság­hoz, az államigazgatási szerveknél panaszeljárást eredményesen nem kezdeményezhet. Amennyiben a jogerős államigazgatási határo­zatban a bírói út lehetőségére váló figyelmeztetés nincs feltüntetve, panaszeljárásra érdemben ez esetben sem kerülhet sor, hanem az eljárás alkal­mával a jogerős határozat kiegészítésével kell az ügyfelet felhívni arra, hogy a kiegészítő határozat kézhezvételét követő 30 napon belül az illetékes járásbíróságnál keresetet nyújthat be. Az állam­igazgatási szerv mulasztása ugyanis nem járhat az ügyfél jogainak sérelmével. 5. Az eljáró államigazgatási szervre a tv 64. § (3) bekezdésében foglaltak akkor is irányadók, ha az ügyfél beadványát elbírálás végett a felettes szerv tette át Az ügyfelék sok esetben a panaszt nem az annak elbírálására hivatott szervhez, hanem ennék felet­tes szervénél nyújtják be, pl. a községi tanács vb szakigazgatási szervének jogerős határozata ellen a megyei vb titkárhoz. Ilyen esetben a megyei vb titkár a panaszt elbírálás végett a járási hivatalhoz továbbítja. 6. Az államigazfutási panaszok elintézésének határideje A tv 70. §. (2) bekezdése értelmében az állam­igazgatási határozatok fellebbezési eljáráson kívül történő megsemmisítésére vagy megváltoztatására a tv 51—54. §-ainák rendelkezéseit kell megfele­lően alkalmazni. Ebből következik, hogy az állam­igazgatási panaszok elintézésének is 30 nap az ügy­intézési határideje, mivel a panasz is az ügyfél kérelmére indult államigazgatási ügy. Ha a panasz elbírálása testületi szerv hatáskörébe tartozik, ez esetben is 30 napon belül, vagy ha erre nincs mód, e határidőhöz legközelebbi testületi ülés alkalmával kell dönteni. Kivételesen, a tv 37. § (4) bekezdésében foglalták figyelembevételé­vel, az államigazgatási panaszok elintézésének határideje is meghosszabbítható egy ízben. i 7. A fellebbezésről való lemondással jogerőssé vált határozat ellen e nyilatkozatot tevő ügyfelek részéről utóbb benyújtott panaszt az államigaz­gatási szerv nem köteles érdemben elbírálni A tv 64. § (3) bekezdés a) pontja első fordulata értelmében az államigazgatási szerv a panaszt nem köteles érdemben elbírálni, ha az ügyfél nem fel­lebbezett, bár annak lehetősége fennállt és erre figyelmét felhívták. Ha az ügyié\ (valamennyi ügyfél) lemond felleb­bezési jogáról, az első fokú határozat jogerős és

Next

/
Oldalképek
Tartalom