Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

650 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám dekét sérti. Ennek megfelelően a jogos érdeksé­relemre alapított fellebbezést nem lehet azon a cí­men elutasítani, hogy fellebbezésre a jogos érdek sérelme okából nincs jogszabályi lehetőség. Ez az állásfoglalás vonatkozik azokra a határozatokra is, amelyekben az államigazgatási szerv mérlegelési jogkörében járt el. 2. A nem határozati formában hozott, de hatá­rozat jellegű intézkedések ellen fellebbezési, ille­tőleg panaszjog gyakorolható A nem határozati formában hozott, de .határa? zat jellegű intézkedések ítv 37. § (2) bekezdés] el­len is XeKét fellebbezéssel^illetőleg panasszal élni. A másodfokon, illetőleg pánasz tárgyában eljáró államigazgatási szerv a fellebbezés, illetőleg pa­nasz elintézéseként határozati formát köteles al­kalmazni. 3. A másodfokú határozatban figyelmeztetni kell az érdekelteket, hogy a határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs A másodfokú államigazgatási határozat rendel­kező részének utolsó bekezdésében minden eset­ben figyelmeztetni kell az érdekelteket arra, hogy a határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye. 4. A tv hatálybalépését megelőzően alkotott jog­szabályokban megállapított fellebbezési határidők hatályosak A tv hatálybalépése előtt alkotott egyes anyagi jogszabályokban meghatározott fellebbezési határ­idők a tv 45. § (2) bekezdésében foglalt rendelke­zéstől eltérnek. A korábbi jogszabályokban meg­állapított fellebbezési határidők e jogszabályok speciális jellegénél fogva nem vesztették hatályu­kat, ezért az adott ágazatokbon e határidőket kell alkalmazni. 46. §. A fellebbezésnek a határozat végrehajtá­sára halasztó hatálya van, kivéve, ha a határozat azonnali végrehajtása életveszély vagy közbizton­ság okából feltétlenül szükséges, továbbá ha a tör­vény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet az eljáró államigazgatási szerv részére az ügyek meghatározott körében felhatalmazást ad arra, hogy fontos érdekből az azonnali végrehajt­hatóságot elrendelhesse. A határozat azonnali vég­rehajthatóságát a határozatban ki kell mondani és meg kell indokolni. 47. §. Nincs helye fellebbezésnek, ha a) azt törvény, törvényerejű rendelet vagy mi­nisztertanácsi rendelet kizárja, b) az ügyben első fokon a Minisztertanács vagy annak tagja járt el. 1. A fellebbezési jogot az eljáró államigazgatási szerv nem zárhatja ki azon a címen, hogy a hatá­rozatot előzetes hozzájárulás vagy engedély alap­ján hozta meg Abban az esetben sem lehet az első fokú hatá­rozat ellen a fellebbezési jogot kizárni, ha a ha­tározat meghozatalának valamely szerv előzetes hozzájárulása vagy engedélye az előfeltétele, mi­vel az előzetes hozzájárulás vagy engedély csak az eljáró hatóságot kötő belső előírás. A fellebbezés előterjesztése 48. §. (1) A fellebbezést annál az államigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tényállítá­sok és bizonyítékok is felhozhatók. (2) A fellebbezési kérelmet az ügyre vonatkozó összes iratokkal a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon bélül a másodfokon eljáró szervhez kell felterjeszteni, kivéve, ha az állam­igazgatási szerv a megtámadott határozatot a fel­lebbezésben foglaltaknak megfelelően visszavonta vagy módosította, kijavította vagy kiegészítette, il­letőleg a fellebbezési kérelemmel egyező ügyészi óvás esetén azt hatályon kívül helyezte vagy mó­dosította. 1. A fellebbezés szóban is előterjeszthető A fellebbezés szóban is előterjeszthető, de csak annál az államigazgatási szervnél, amely első fo­kon eljárt, vagy amely a másodfokú eljárásra jo­gosult. A szóban előterjesztett fellebbezést jegyző­könyvbe kell foglalni. 2. Az ügyfél által nem az illetékes államigazga­tási szervnél előterjesztett fellebbezés elbírálása A fellebbezési határidőt megtartottnak kell te­kinteni és a beadványt fellebbezési kérelemként kell elbírálni akkor, ha az ügyfél a fellebbezési beadványát az erre rendelkezésre álló határidőben nem a megtámadott első fokú határozatot hozó, illetőleg a másodfokon eljárni illetékes államigaz­gatási szervnél terjesztette elő, azért, mert a fel­lebbezési jogára az első fokú határozatban nem ok­tatták ki megfelelően. Az a szerv, amelyhez a fellebbezést benyújtot­ták, de elbírálásra nem jogosult, azt haladéktala­nul továbbítani köteles a megtámadott határozatot hozó államigazgatási szervhez. 3. Az első fokon eljárt államigazgatási szerv ak­kor is köteles a fellebbezést a másodfokú szerv­hez felterjeszteni, ha a határozat ellen fellebbezés­nek nincs helye A határozat panasszal megtámadható azokban az államigazgatási ügyekben is, amelyekben a fel­lebbezési lehetőség kizárt (tv 47. §). Az első fokú hatóság az elkésett fellebbezést, kérelmet — ha nem él visszavonási vagy módosítási jogával —

Next

/
Oldalképek
Tartalom