Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)
1973 / 25. szám
644 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám 2. Az igazolási kérelmet az a szerv köteles elbírálni, amelynél az ügyfél mulasztott Az igazolási kérelmet mindig az az államigazgatási szerv jogosult és köteles elbírálni, amelynél az ügyfél mulasztott. Pl. ha a fellebbezést nem határidőben nyújtották be, a határidő elmulasztása tárgyában az elsőfokú szerv dönt. 3. Az igazolási kérelmet bizonyított tények vagy az eljáró szerv mérlegelése alapján kell elbírálni Az igazolási kérelmet bizonyított tények alapján, vagy a körülmények mérlegelése útján kell az eljáró államigazgatási szervnek elbírálnia. 4. A nem igazolási kérelemnek nevezett beadványt is annak kell tekinteni, ha a tartalma arra irányul A tv-nek abból a rendelkezéséből, hogy a beadványt nem az ügyfél által használt elnevezése szerint kell minősíteni, az következik, hogy a nem kifejezetten igazolási kérelemként benyújtott beadványt is annak kell tekinteni, ha tartalma erre irányul. Iratokba való betekintés 36. §. (1) Az ügyfél, illetőleg képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot készíthet. (2) Az államigazgatási szerv az ügyfélen vagy képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedheti az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogainak biztosítása vagy feladatainak ellátása céljából szükséges. (3) Az államigazgatási szerv nem mutathatja meg a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvet, továbbá a határozatok tervezetét, valamint azokat az iratokat, amelyek államtitkot vagy hivatali titkot tartalmaznak. Hivatali titok címén nem lehet kizárni annak az iratnak a megtekintését, vagy róla másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapszik. 1. Az iratbetekintési jog az ellenérdekű ügyfelek beadványai esetében is fennáll A tényállás felderítését nagy mértékben elősegíti az, ha az eljáró államigazgatási szerv az ellenérdekű ügyfelek beadványait az iratbetekintési jog biztosításán túlmenően a másik ügyféllel ismerteti. Ezért nem kifogásolható az, ha ezt a beadványt észrevételezésre, megküldik az ellenérdekű félnek, amennyiben erre lehetőség van, pl. ha az ügyfél beadványát több példányban terjesztette elő. E megoldással ugyanis mód nyílik az egyik ügyfél által előadottak esetleges megcáfolására, ellenkező tények bizonyítására. A közérdekű bejelentést tevő személy felfedésének tilalma [66. § (1) bek.] azonban ez esetben is fennáll. 2. A tanácsok és végrehajtó bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, valamint a határozat-tervezetekbe nem lehet az ügyfelek részére iratbetekintési jogot biztosítani A tv 36. § (3) bekezdésében foglaltak a testületi szervekre (tanács, végrehajtó bizottság) is vonatkoznak, tehát e szervek üléseiről készített jegyzőkönyvek betekintését, valamint az előterjesztések (határozat tervezetek) megtekintését nem lehet megengedni. Az eljárás folyamán keletkezett más ügyiratok megtekintését azonban kérelemre biztosítani kell. A kizárással kapcsolatos rendelkezések érvényesíthetése végett felvilágosítást kell adni arról is, hogy a tanácskozáson kik vettek részt. 3. Az iratbetekintésnek a hatóság engedélye nem feltétele A tv az ügyfelet és képviselőjét megillető iratbetekintési jogot nem köli hatósági engedélyhez, tehát az iratbetekintési jog az ügyfél, illetőleg képviselője elhatározásától függő, közvetlenül a törvényből folyó és érvényesülő jog. E jog gyakorlása tehát nem tehető a hatóság elhatározásától függővé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyfelek e címen bármilyen ügyiratot megtekinthetnek. Gyakorlatilag az illetékes ügyintéző, illetőleg irodavezető ellenőrzése mellett kell az iratbetekintést lehetővé tenni, visszatartva ezúttal azokat az ügyiratokat, amelyeket az ügyfél a tv értelmében nem tekinthet meg. IV. FEJEZET AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV HATÁROZATA A határozat alakja és tartalma 37. §. (1) Az államigazgatási szerv mind .az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz. (2) Ha az eljárás valamilyen tény vagy állapot igazolására irányul, az arról kiállított okirat határozat jellegű. Határozatnak kell tekinteni azt az iratot is, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfél részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, de erről külön alakszerű határozatot nem hoz (adóív, fizetési meghagyás, engedély stb.). (3) Az államigazgatási szerv érdemi határozatában az ügyben előterjesztett összes kérelmekről dönteni köteles. (4) Ha az eljárás az ügyfél kérelmére indult, az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül meg kell hozni. Az eljáró államigazgatási szerv vezetője a határidőt az ügyfél egyidejű értesítés mellett egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Az eljárás felfüggesztése [32. § (1) bekezdés] az elinté-y zési határidőt megszakítja. /