Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 645 1. Az ügyfelek érdekeit érintő közbeeső intézkedéseket határozati formában kell meghozni Határozat formában kell kiadni azokat az intézkedéseket is, amelyek az ügyfelek érdekeit alapjaiban érintik. Ennek megfelelően határozatba kell foglalni a fellebbezéssel megtámadható eljárási intézkedéseket. Nem kell határozatba foglalni azonban azokat a közbeeső intézkedéseket, amelyek ellen önálló jogorvoslati lehetőséggel a tv értelmében nem lehet élni. (Pl. áttétel, bizonyítás kiegészítésére felhívás.) Ezekben az esetekben elegendő az intézkedésről levél formában értesíteni az érdekelteket. 2. A felvilágosítást kérő beadványokra levélben kell válaszolni Az ügyfelek felvilágosítást, tanácsot, tájékoztatást kérő beadványaira levél formájában kell válaszolni, mert ilyen esetekben az eljáró államigazgatási szerv nem az ügy érdemében dönt. Amenynyiben az ügyfél beadványa fenti körbe tartozó tanácskérés stb. az abba foglalt minden kérdésre megalapozott választ kell adni. Az olyan ügyekben, amelyeknél a tájékoztatás közvetlensége az ügyfél érdekében áll, az írásbeli válasz helyett szóbeli felvilágosítást lehet adni, amelynek megtörténtét az ügyiratra rá kell vezetni. 3. Az államigazgatási eljárásban jogerősítő határozatot nem kell hozni A tv a jogerősítő határozat hozatalát nem szabályozza. Ilyen határozat hozatala általában felesleges. Amennyiben szükséges annak megállapítása, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, az ügyintézés egyszerűsítése érdekében elégséges ezt a körülményt a határozati példányra (példányokra) rávezetni, illetőleg erről az érdekeltet átirattal (levéllel) értesíteni. Pl. a kiskorú házasságkötésének engedélyezése esetén a jogerő és a végrehajthatóság tényét fel kell jegyezni arra a határozati példányra, amellyel a gyámhatóság a házasságkötésnél közreműködő illetékes anyakönyvvezetőt értesíti. 4. A nem határozati formában kiadott aktus ellen benyújtott jogorvoslatot határozatban kell elbírálni A nem határozati formában kiadott aktus [tv 37. § (2) bekezdés], illetőleg szóbeli intézkedés ellen benyújtott fellebbezés, vagy panasz esetén a felettes szerv határozati formában köteles intézkedni. 5. A jogszabályban előírt előzetes engedélyt vagy hozzájárulást nem kell határozat formába foglalni A jogszabályban előírt előzetes engedély, hozzájárulás megadása, illetőleg ezek megtagadása az államigazgatási szervezeten belüli intézkedésnek minősül, amely kifejezetten csak az alárendelt államigazgatási szervet kötelezi, így az ügyfelet csak az első fokú szerv által hozott érdemi döntés kapcsán érinti. Ebből következően az előzetes engedélyt, hozzájárulást az arra jogosult szervnek nem kell határozati formába foglalnia. Fentiek figyelembevételével az ügyfelet a jogorvoslati lehetőség — ha jogszabály másként nem intézkedik — csak az első fokú határozat ellen illeti meg. 6. A testületi szervek hatáskörébe utalt kérelemre indult államigazgatási ügyeket is 30 napon belül, legkésőbb az ezt követő legközelebbi testületi ülésen kell eldönteni A testületi szervek hatáskörébe tartozó egyedi államigazgatási ügyek eldöntésénél is az az alapvető követelmény, hogy az ügy érdemében 30 napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a 30 napos elintézési határidőhöz legközelebbi testületi ülésen döntsenek. 7. Az elintézési határidő kezdetének számítása A tv 37. § (4) bekezdése értelmében, ha az eljárás az ügyfél kérelmére indult, az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell meghozni. Ha az ügyfelet hiánypótlásra hívták fel, az elintézési határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az ügyfél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett. Az elintézési határidő a beadvány iktatásával kezdődik, mivel az iktatás napjától kezdődően tekinthető csak a beadvány az eljáró szerv elé terjesztettnek. A beadványt az ügykezelési szabályok értelmében a beérkezés napján, illetőleg ha ez nem lehetséges, a beérkezést követő munkanapon kell iktatni. 8. Az ügyfél kérelmére a bizonyítékok beszerzése érdekében a 30 napos ügyintézési határidő túlléphető Az államigazgatási eljárásban az ügyfél a hatóságtól kérheti, hogy egyes olyan adatok és bizonyítékok beszerzésére, amelyek a határozat hozatalára érdemben kihatnak, hosszabb határidőt biztosítson. Ilyen esetben korlátozás nélkül lehet az ügyfél részére határidőt adni. Ha az eljáró államigazgatási szerv az ügyfél kérelmére a hivatkozott bizonyítékok megszerzésére határidőt adott, az ügy elintézésének 30 napos kötelezettsége az ügyfél teljesítéséig megszakad. Ellenérdekű ügyfelek részvétele esetén sincs kizárva hosszabb határidő megállapításának a lehetősége, azonban a körülmények gondos és alapos elemzése után lehet csak mindegyik ügyfél számára egyenlően kedvező intézkedést tenni. Ebben az esetben a határidőt úgy kell megállapítani, hogy a tv 37. § (4) bekezdésében biztosított 30 napos meghosszabítási határidőt is beszámítva, tehát a benyújtástól számított 60 napon belül az ügy elintézhető legyen. Az ügyfélnek az elintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelme mérlegelhető, ha az