Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 643 3. A felfügesztéssel minden eljárási határidő megszakad Az eljárás felfüggesztésével minden, a tv-ben előírt eljárási határidő megszakad. Ez annyit jelent, hogy felfüggesztés esetén szünetel pl. a hatóság részére megállapított 30 napos intézkedési határidő, vagy a fellebbezési, ja panasz és esetleges igazolási kérelem benyújtásának határideje is. Egyezség 33. §. (1) Ha az ügy természete megengedi, az államigazgatási szervnek a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását. (2) Az államigazgatási szerv az általa jóváhagyott egyezséget határozatba foglalja, illetőleg jóváhagyást tartalmazó záradékkal látja el. 1. Az egyezséget jóváhagyó határozat, illetőleg az egyezséget magában foglaló és záradékolt jegyzőkönyv általában nem fellebbezhető meg Ha az ügyfelek között egyezség jön létre, akkor ez úgy tekintendő, hogy a fellebbezési jogukról is lemondtak, ezért fellebbezési jogot részükre biztosítani nem is kell. Az egyezségkötés fellebbezési joglemondást magában foglaló következményére az ügyfeleket figyelmeztetni kell. Ha az egyezség harmadik személy jogát vagy jogos érdekét is érinti, e- személy részére — az egyezséget jóváhagyó határozatban, illetőleg az egyezséget magában foglaló záradékolt jegyzőkönyvben — fellebbezési jogot kell biztosítani. 2. Az államigazgatási szervnek valamennyi szintű eljárásban meg kell kísérelnie az egyezség létrehozását Az államigazgatási eljárásban minden szinten mód és lehetőség van egyezség létrehozására, ezért azt nemcsák az alapeljárásban, hanem a fellebbezési és panaszeljárás alkalmával is meg kell kísérelni, ha az ügy természetéből, illetőleg más körülményekből az egyezségkötés létrejötte valószínűnek látszik. 3. Az államigazgatási szerv az ügyfelek közötti egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha egyezség hiányában az ügy érdemében hatósági intézkedést tehetne A tv 33. § (1) bekezdése értelmében, valamint az ehhez fűzött 2. számú állásfoglalás szerint az államigazgatási szervnek meg kell kísérelnie az egyezség létrehozását. Az eljáró államigazgatási szerv csak olyan egyezséget és csak abban a vonatkozásban hagyhatja jóvá, amelynek eldöntésére egyébként hatásköre és illetékessége van. Ha az egyezség az ügyhöz kapcsolódóan más részeket is tartalmaz, pl. ajándékozás, szolgalom alapítás, ezeket külön pontba kell foglalni és az egyezséget jóváhagyó határozatban fel kell tüntetni, hogy a hatósági jóváhagyás ezekre nem vonatkozik. A végrehajtás szempontjából jelentősége van annak, hogy a hatóságilag jóváhagyható és jóváhagyott, de nem teljesített egyezséget határozat módjára végre lehet hajtani. Az egyezség esetleges más megállapodásaira, kikötéseire ez a lehetőség azonban nem áll fenn. Határidők 34. §. (1) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés, illetőleg a hirdetmény levételének napja nem számít be. (2) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. (3) A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja. (4) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell, tekinteni. Igazolás 35. §. (1) Aki valamely határnapon nem jelent meg vagy valamely határidőt elmulasztott — ha a jogszabály nem zárja ki —, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő. (2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. Ha azonban a mulasztás az ügyfélnek csak később jutott tudomására vagy az akadály csak később szűnt meg, a harminc napos határidő a tudomásrajutást, illetőleg az akadály megszűnését követő naptól kezdődik. (3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított egy éven túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. (4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az ^elmulasztott cselekményt is. (5) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a kérelem fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul. 1. Az államigazgatási eljárásban résztvevő mindegyik személy élhet igazolási kérelemmel A tv 35. § (1) bekezdése nem határozza meg eljárásbeli minőségét annak a személynek, aki igazolási kérelemmel élhet. Nyilvánvaló, hogy a hivatkozott jogszabály nemcsak az ügyfélre, hanem mindenkire vonatkozik, aki az eljárásban részt vesz. Erre figyelemmel az államigazgatási eljárásban résztvevő személyek mindegyike (ügyfél, tanú, szakértő) élhet igazolási kérelemmel, ha a megadott határnapon nem jelent meg, vagy valamely határidőt elmulasztott.