Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

642 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám (3) Az ügyfél kérelmére az, államigazgatási szerv a kirendelt szakértő mellett — akár véleményének előtérj esztése- előtt, akár az után — más szakértőt rendelhet ki, feltéve, hogy a szakértő költségeit az ügyfél viseli és előlegezi. 1. Az államigazgatási eljárásban szakértő kijelölése iránt elsősorban az azonos szervezeten belüli, más szakigazgatási szervet kell megkeresni Ha az eljáró államigazgatási szervnek a szákkérdés eldöntéséhez szükséges szákértelemmel bíró dolgozója nincs, a tv 28. § (2) bekezdése értelmében a tanácsi szervezetben, a végrehajtó bizottság más szakigazgatási szervénél dolgozó és szakértelemmel bíró személyt is bevonhat az eljárásba. A tanácsi szakigazgatási szervezeten kívül álló állami, államigazgatási szerv bevonása csak akkor indokolt, ha az adott végrehajtó bizottság szákigazgatási szerveinél a szakvélemény adására alkalmas személy nincs. A szakértő személyének kijelölésére a megfelelő szerv vezetőjét kell megkeresni, aki gondoskodik a szakértő kirendeléséről. 29. §. (1) Szakértőként nem járhat el az, aki az ügyben a tanúságtételt megtagadhatja, aki tanúként nem hallgatható ki (25. §), vagy akivel szemben kizáró ok (16. §) áll fenn. (2) A szakértővel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése céljából szüksége van. Evégből a szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél meghallgatásánál, a tanú kihallgatásánál, a szemlénél jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet. (3) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire. (4) Az államigazgatási szerv a szakértőt az ügyfél jelenlétében is meghallgathatja. Ha az eljárás az ügyfél kezdeményezésére folyik, kívánságára a szakértő meghallgatásához őt is meg kell hívni. Az ügyfél a szakértőhöz kérdéseket intézhet. Tolmács 30. §. (1) Idegen nyelv használata esetén tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha az ügyintéző a használt idegen nyelvet érti. (2) Ha az államigazgatási eljárásban süket, néma vagy süketnéma személy vesz részt, tolmácsot lehet alkalmazni. (3) A tolmácsra a szakértőre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A tanúzás, a szakértői közreműködés megtagadásának és a szemle akadályozásának következményei 31. §. (1) A tanú, a szakértő, továbbá a szemletárgy birtokosa, ha a vallomástételt, a közreműködést és véleménynyilvánítást, illetőleg a szemletárgy felmutatását elfogadható ok nélkül vagy az államigazgatási szerv határozata ellenére a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja, száz forintig terjedő bírsággal sújtható. (2) A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. (3) A bírságot megállapító határozatot hatályon kívül lehet helyezni, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, a szakértő teljesíti feladatát, illetőleg a szemletárgy birtokosa kötelezettségének eleget tesz. (4) A helyszíni szemlét akadályozó személy az előző bekezdések rendelkezései szerint bírsággal sújtható. Az eljárás felfüggesztése 32. §. (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásával függ össze, amelyben az eljárás más állami szerv hatáskörébe tartozik, az államigazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti. Az eljárás az ilyen esetben függőben tartható, amíg az ügyben a határozat hozatalára megfelelő alap nem áll rendelkezésre. Ha az ügy érdemi eldöntése a kérdés előzetes elbírálása nélkül nem lehetséges, az eljárást a kérdés elbírálásáig függőben kell tartani. (2) A felfüggesztést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek van helye. 1. Az eljárás felfüggesztésére bármely fokú eljárásban lehetőség van Az eljárás felfüggesztésére az alapeljárásban, továbbá a tv 54. §-a, illetőleg a 78. § (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a fellebbezési, valamint a panaszeljárásban is lehetőség van. A tv felfüggesztés intézményére vonatkozó rendelkezéseinek az alapeljárásnál történt elhelyezéséből nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy a felfüggesztésre csak az alapeljárásban van mód. Nincs tehát jogi akadálya annak, hogy az eljárás felfüggesztésére a fellebbezési vagy a panaszeljárásban is sor kerüljön. 2. Az eljárás felfüggesztésének időtartama a felfüggesztésre okot adó kérdés eldöntésétől függ Ha az államigazgatási szerv az eljárást mérlegelési jogkörében függesztette fel, eljárását szintén mérlegelési jogköre alapján bármikor folytathatja. Célszerű azonban az előzetes kérdés elbírálását megvárni és ezt követően dönteni. Az ügy mielőbbi érdemi döntése érdekében helyes viszont, ha az államigazgatási szerv szorgalmazza az előzetes kérdés eldöntését az arra jogosult és köteles állami szervnél. Ez utóbbi lehetőséggel ajánlatos élni akkor is, ha tv rendelkezése alapján az eljárást függőben kell tartani.