Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 637 is a meghatalmazott részére kell kézbesíteni a határozatot, kivéve ha a meghatalmazás tartalmából más nem következik. Minden más esetben a határozatot az ügyfélnek kell kézbesíteni. Nem kifogásolható azonban, ha az államigazgatási szerv az ügyvéd, illetőleg meghatalmazott mellett határozatát az ügyféllel is közli. Ezt az eljárás eredményessége, gyorsasága és az ügyfél személyes érdekei is indokolhatják. Ilyen esetben azonban a közlés időpontját illetően az ügyvéddel, illetőleg a meghatalmazottal való közlés a mérvadó. 3. Az ügyfelek egyedi ügyében eljáró tanácstagot az eljárás eredményéről tájékoztatni kell Az 1971. évi 1. tv 38. § e) pontja szerint a tanácstag köteles a közérdeket figyelembe véve teljesíteni választóinak megbízásait, előmozdítani az állampolgárok jogos panaszainak orvoslását. A tanácstagnak e képviseleti munkája nem azonos a tv 15. §-ában foglalt képviselettel. Ha tehát a tanácstag valamely állampolgár egyéni ügyében jár el, eljárását nem lehet a tv 15. §-a szerinti képviseletnek minősíteni. Az ügy elintézésének megtörténtéről és módjáról ezért az ügyfél mellett a tanácstagot is tájékoztatni kell. Ez történhet levélben és úgy is, hogy az eljáró szerv a tanácstag részére megküldi határozata egy példányát. Az utóbbi esetben azonban a határozatban az értesítendők között a tanácstagot nem kell megjelölni. 4. Az államigazgatási eljárásban az ügygondnokra az 1959. évi IV. tv (Ptk) 225. §-ában foglalt eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A tv 15. § (4) bekezdése tartalmazza az államigazgatási eljárásban az ügygondnok kirendelésének feltételeit. Az ügygondnok jogköre az eseti gondnok jogkörével azonos. Az eseti gondnokságra vonatkozó rendelkezéseket pedig az 1959. évi IV. tv (Ptk) 225. §-a tartalmazza. A fentiekre tekintettel tehát az államigazgatási szervnek a Ptk eseti gondnokra vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe vennie. Kizárás 16. §. (1) Az ügyintéző saját ügyének elintézésében nem vehet részt. (2) A felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az az ügyintéző, aki a határozat hozatalában alsóbb fokon részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el. (3) Az eljárásban mint ügyintéző nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. (4) Az ügyintéző az államigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetője határoz és egyben kijelöli az ügyintézőt. (5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetőjével szemben merül fel, az ügyben — eltérő rendelkezés hiányában — a felettes szerv által kijelölt ügyintéző jár el. 1. Kizárási ok esetében az eljáró ügyintézőt az ügy tárgya szerinti ágazati felettes szerv vezetője jelöli ki Ha az eljárni jogosult államigazgatási szerv vezetőjével szemben merül fel kizárási ok, az adott szakigazgatási szerven belül tevékenykedő ügyintézők közül kell az eljáró ügyintézőt kijelölni. A kijelölés az ügy tárgya szerinti ágazati felettes szerv vezetőjének feladata, mert e szerv vezetője szakszempontból is kellőképpen tájékozott az ügy jellegéről és ennek alapján az eljárásra elsősorban az illetékes szerv ügyintézői közül a leginkább alkalmas ügyintézőt tudja kijelölni. Nem jelent akadályt az ügyintéző kijelölésénél az a körülmény, hogy a kijelölt ügyintéző annál a szervnél dolgozik, amelynél a szerv vezetőjével szemben a kizárási ok felmerült. 2. A kizárás szabályai a tanács, végrehajtó bizottság egyes tagjaira is vonatkoznak, ha a testület a vb hatálya alá tartozó egyedi ügyben jár el Az ügyintézésből való kizárási tilalom az egyedi államigazgatási ügyben eljáró tanácstagokra, vb tagokra is vonatkozik, így nem vehet részt az a tanácstag, illetőleg vb tag annak az egyedi államigazgatási ügynek a testületi megtárgyalásánál és eldöntésénél, amellyel kapcsolatban vele szemben kizárási ok áll fenn. 3. A kizárási okok a tolmácsra is vonatkoznak A tv 29. § (1) bekezdése értelmében szakértőként nem járhat el, akivel szemben a tv 16. §-a szerint kizáró ok áll fenn. A 30. § (3) bekezdés értelmében a tolmácsra, a szakértőre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Államigazgatási ügyben tehát tolmácsként nem járhat el az, aki a 16. § szerinti kizárási okok alá esik, mert tolmácsolási tevékenységével az ügy érdemét befolyásolhatja. 4. A kizárásra vonatkozó rendelkezések megsértésének jogkövetkezménye Ha a fellebbezési vagy panaszeljárásban, illetőleg a felettes szerv felügyeleti jogának gyakorlása során az eljárásra illetékes szerv tudomására jut, hogy az államigazgatási határozat meghozatalában kizárás alá eső személy vett részt, e körülményt a . felettes szervnek határozata meghozatalánál figyelembe kell vennie és a kizárásra vonatkozó rendelkezések megsértését meg kell állapítani. Csupán e rendelkezés megsértése miatt azonban nem indokolt a határozat megsemmisítése, ha az egyébként érdemben nem jogszabálysértő. Ha a határozatot mérlegelési jogkörben hozták, akkor a mérlegelést