Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

638 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám a jogorvoslati eljárás során felül kell vizsgálni. A vonatkozó határozat indokolásában a korábbi el­járás, illetőleg határozathozatal törvénysértő vol­tára utalni kell azzal, hogy azt is figyelembe véve hozta meg az illetékes szerv újabb határozatát. Fentieken kívül a felettes szervnek figyelmez­tetnie kell az eljárt szerv vezetőjét arra, hogy a kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jövőben gondosabban vegye figyelembe. A tényállás tisztázása 17. §. (1) Az államigazgatási szerv a határozat­hozatal előtt a tényállást hivatalból köteles tisz­tázni. (2) Ha a rendelkezésre álló adatok és bizonyíté­kok a határozathozatalhoz megfelelő alapot nyújta­nak, az ügyfél meghallgatása és a további bizonyí­tás mellőzhető. Az ügyfél kezdeményezésére indult eljárásban az ügyfelet — ha kívánja — személye­sen meg kell hallgatni. (3) Az államigazgatási szerv a tényállás tisztázása céljából bizonyítást rendelhet el, az ügyfelet az ügyre vonatkozó adatok szóval vagy írásban tör­ténő közlésére, bizonyítékok bejelentésére, illetőleg előterjesztésére hívhatja fel, az ügyfelet meghall­gathatja és más állami szerveket megkereshet. (4) Az ügyfélhez intézett felhívásnak tartalmaz­nia kell azt a figyelmeztetést, hogy ha az adatokat *s bizonyítékokat az előírt határidőn belül nem ter­jeszti elő, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. 1. Az államigazgatási szerv csak kivételesen ha­tározhat közvetett bizonyítékok figyelembevételé­vel Az államigazgatási eljárásban minden, az ügy elbírálása szempontjából jelentős tényállást bi­zonyítás útján kell tisztázni. Bizonyított a tény­állás, ha a körülmények fennállása, vagy nemléte kétségtelen. Esetenként, kivételesen az államigaz­gatási szerv határozata a közvetlenül bizonyított tényállás helyett közvetett bizonyítékok alapján feltárt tényeken, körülményeken is alapulhat. A közvetett bizonyítékok alapján azonban csak olyan esetekben hozható érdemi határozat, ame­lyekben a közvetlen bizonyítékok felderítése nem volt lehetséges és a jogszabály ezt a bizonyítási módot nem zárja ki. 2. A tényállás tisztázásában az ügyfélnek is te­vékenyen közre kell működnie A tv 17. § (1) bekezdése értelmében az eljáró államigazgatási szerv a tényállást hivatalból köte­les tisztázni. E kötelezettség azonban nemcsak az államigazgatási szervet terheli, hanem a tényállás felderítésében az ügyfeleknek is közreműködési feladatuk van és a jogszabályban meghatározott szükséges adatokat, bizonyítékokat, mellékleteket stb. az államigazgatási szerv rendelkezésére kell' bocsátaniok. Ha az ügyfél ezt elmulasztja vagy ennek csak részben tesz eleget, hiánypótlásra kell felhívni. Amennyiben az ügyfél a tényállás tisztázásában nem, vagy felhívásra nem megfelelő módon műkö­dik közre, az eljáró államigazgatási szerv a rendel­kezésére álló bizonyítékok alapján határoz. 3. Az ügyfél kérelmére a bizonyítékok előter­jesztésére megadott határidő meghosszabbítható Az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy az eljáró államigazgatási szerv által a tényállás felderítésé­ben történő közreműködésre meghatározott határ­idő meghosszabbítását kérje. Indokolt éséfb~en~az~ eljáró szerv a határidőt meghosszabbíthatja. Ha az eljárás az ügyfél kérelmére indult, akkor az ügy elintézésére megállapított határidőbe a kért meg­hosszabbítás nem számít be. 4. A tényállás tisztázásának egyszerű, korszerű módjai A lény állás tisztázásánál — bár abban az ügy­feleknek tevékenyen közre kell működniök (l.: a tv 17. §-ához fűzött 2. számú állásfoglalást) — le­hetőleg kerülni kell az érdekeltek szankciók alkal­mazásának kilátásba helyezésével való behívását, illetőleg megidézését, mert e mód a jogban járat­lan állampolgároknál kedvezőtlen hatást válthat ki. A hivatalból indított vagy az ügyfél kérelmére indult, de hivatalból folytatott államigazgatási el­járásnál is törekedni kell arra, hogy az ügyfelek személyes meghallgatására csupán akkor kerül­jön sor, ha az feltétlenül szükséges és a kívánt nyilatkozatok, bizonyítékok csak az ügyfél sze­mélyes megjelenése útján szerezhetők meg. Ha az érdekeltek közreműködése nélkül a tényállás nem tisztázható, az eljáró államigazga­tási szerv keresse ennek legegyszerűbb, leggyor­sabb, leghatékonyabb módjait. Pl. az ügyiraton feljegyezve az intézkedést — telefonon érdek­lődjék, kérjen be adatokat, hívja fel az ügyfelet okiratok pótlására. Ha ilyen egyszerűbb módon a tényállás nem tisztázható, levélben kérje fel az eljáró szerv az ügyfelet a hiányok pótlására, egyes kérdések megválaszolására, vagy tartson egyszerű­sített formában helyszíni szemlét. Az eljáró szerv minden más, általa legjobbnak tartott, gyors, kor­szerű módot a tényállás tisztázásához felhasználhat. 5. A meghívás módja, tartalma Ha az államigazgatási eljárás az ügyfél kezde­ményezésére indul és az ügyfél meghallgatását kéri [tv 17. § (2) bekezdés]; továbbá, ha a tényállás tisztázásához az ügyfél személyesen tett nyilatko­zatai és egyéb általa személyesen szolgáltatott bizo­nyítékok szükségesek és azok más módon nem biz­tosíthatók [tv 17. § (3) bekezdés]; az ügyfél meg­jelenését nem idézéssel, hanem helyette jne^hvvás útján kell biztosítani. A meghívás az i. sz~7mellék­letbe foglalt minta szerint történhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom