Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

636 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám Jegyzőkönyv 14. §. (1) A szóban előterjesztett kérelemről, panaszról, bejelentésről, továbbá az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolyásáról — ha azt az ügyfél kéri vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges — egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek nevét, lakcímét és aláírását, továbbá az ügy érdemi eldöntésére lényeges tényállást, nyilatkozatokat, megállapításokat, valamint az ügyintéző nevét és aláírását. (3) A szóbeli kérelemről nem kell jegyzőkönyvet készíteni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni, vagy a nyilvántartásba bevezetni. 1. A jegyzőkönyv tartalmi kellékei A jegyzőkönyv tartalmi elemei közé tartoznak a tv 14. §-ának (2) bekezdése értelmében: — az ügyfél tájékoztatása megtörténtének feltüntetése [tv 22. § (3) bek.]; — a tanú személyazonosságának megállapítására vonatkozó feljegyzés, a hamis tanúzás következményére történt figyelmeztetés, a tanú által előadottak, az ügyfeleknek a tanúhoz intézett kérdései, a tanú válasza (tv 26. §); — a szakértő, a tolmács meghallgatásánál e személyek kioktatásának megtörténte, véleményük, az ügyfelek kérdései, az ezekre adott válaszok [tv 29. § (4) bek., 30. §(3) bek.]; — a szemletárgy birtokosának a szemlével kapcsolatos nyilatkozatai (tv 27. §). 2. Ügyfél kérelmére másolat kiadás Általában nem lehet megkövetelni, hogy az ügyfél részére a jegyzőkönyv egy példányát átadják. Az ügyfél kérelmére a jegyzőkönyv egy példányát csak akkor kell átadni, ha a jegyzőkönyv az ügyfél kérelméről, panaszáról, fellebbezéséről készült. Egyéb esetben az államigazgatási szerv megítélésétől függ, hogy a jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek kiadja-e. Ez azonban nem zárja ki az iratbetekintés körében az ügyfelet megillető jogokat. Másolatért a 49 1972. (XII. 31.) PM sz. rendelettel módosított 11/1966. (IV. 29.) PM számú rendelet 87. § (1) bekezdésében megállapított összegű illetéket kell leróni. 3. Állami szervek képviselőinek meghallgatásáról készült jegyzőkönyv egy másolatát, ha jogszabály előírja, vagy az érdekelt szerv képviselője kéri, ki kell adni Egyes államigazgatási eljárásoknál az érdemi döntések meghozatala előtt az eljárásban több szerv köteles közreműködni. E szervek részére a jegyzőkönyv másolatának kiadását jogszabály is előírhatja, de jogszabályi előírás hiányában is indokolt, hogy e szervek — kérelmükre — jegyzőkönyvi nyilatkozatukról a jegyzőkönyv egy példányának megküldése útján értesüljenek. Képviselet 15. §. (1) Az ügyfél helyett az ügyben — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok stb.) vagy meghatalmazott (hozzátartozó, érdektárs, ügyvéd, szerv képviseletében annak dolgozója stb.) is eljárhat. (2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az államigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. (3) Az államigazgatási szerv visszautasíthatja az olyan meghatalmazott eljárását, aki fiatal kora vagy testi, illetőleg szellemi fogyatékossága miatt az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát igazolni nem tudja. (4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja nincs, részére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. 1. A képviselői jogosultságról alakszerű meghatalmazás megkövetelése A tv nem köti alakszerűséghez á képviseleti jogosultság igazolását. Áz államigazgatási ügyek legnagyobb részében ugyanis semmi sem indokolja az írásbeli meghatalmazás szükségességét. Az adott ügy figyelembevételével mindig az államigazgatási szervnek kell vizsgálni, hogy az eljáró személy képviseletre jogosult-e. Abban az esetben, ha az ügyfelet ügyvéd képviseli, a meghatalmazást — az ügyvédijrendtartásnak megfelelően — írásban kell becsatolni. Ugyancsak alakszerű meghatalmazás szükséges abban az esetben is, ha a képviselő vagyoni jellegű ügyben az ügyfél terhére szóló jognyilatkozatokat (pl. kötelezettség vállalás, joglemondás) tesz. A képviselettel kapcsolatos hatósági döntés (pl. gondnok kinevezés) alakszerű meghatalmazásnak minősül, így más okirat a képviselet igazolására nem igényelhető. 2. Az államigazgatási szerv határozatának kézbesítése képviselet esetén Az államigazgatási szervnek ügyvéd által ellátott képviselet esetén határozatáról azért kell az ügyvédet értesítenie, mert az ügyfél az ügyben kellő jártassággal általában nem rendelkezik, és ezért választ ügyvédet. Indokolt tehát,. hogy az államigazgatási szerv intézkedéséről az ügyfél az ügyvédje útján szerezhessen tudomást. Ha az ügyfél íxásbeli meghatalmazás alapján I meghatalmazottal képviselteti magát, ez esetben