Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 635 jegyzőkönyvbe kell foglalni. Mindkét esetben a visszavonásról szóló nyilatkozatot az ügyféllel alá kell iratni. Az ellenérdekű ügyfeleket az eljárás megszüntetéséről értesíteni kell. Abban az eset­ben azonban, ha az államigazgatási szerv már alakszerű határozatot hozott, ezt az ügyfél kérel­mére csak akkor lehet visszavonni, ha jogszabály másként nem rendelkezik és az ellenérdekű ügy­fél jogát, jogos érdekét nem sérti. Ha az ügyben valamely járulékos kérdésben (pl. eljárási költség, pénzbírság) is dönteni kell, az eljárást megszün­tető határozatnak erről is rendelkezést kell tartal­maznia. Az ügyfél kérelmére indult, de hivatalból foly­tatható eljárás esetén az ügyfél által visszavont beadvány elintézésénél az érdektársak, illetőleg az ellenérdekű ügyfelek jogaira és kötelezettségeire is figyelemmel dönt az államigazgatási szerv ar­ról, hogy indokolt-e az eljárás folytatása vagy sem. 2. Az ügyek egyesítéséről nem kell alakszerű határozatot hozni ~ " Az ügyek egyesítésének feltétele az, hogy az eljárás tárgyát képező ügyekben az eljáró szerv azonos legyen. Az államigazgatási eljárásban azok az ügyek, amelyeknek tárgya azonos — pl. egy azonos terü­letre vonatkozó kisajátítási ügy, amely több ügy­felet érint — egyesítés nélkül általában nem bí­rálhatók el. Tárgyi összefüggés esetén az ügyek egyesítése kívánatos, mert az ügyintézés meg­gyorsítását, egyszerűsítését szolgálja. Azokban az ügyekben, amelyekben az egyesí­tésre az ügyfelek azonossága szolgálhat alapul, az egyesítés általában nem szükséges, de gyakran jogilag kizárt. Alanyi azonosság esetén, ha az egyesítés jogilag sem kizárt, ez az eljárás eredmé­nyesebb és gyorsabb lefolytatása végett foganato­sítható. Az egyesítés, ha az indokolt, az államigazga­tási szerv vezetőjének elhatározásán múlik. Az ügyek egyesítését külön határozatban elrendelni nem kell, mert ez ügyviteli intézkedés. 3. Az államigazgatási szerv ügyintézőjének el­járási kötelezettsége A tv 11. § (2) bekezdése értelmében az állam­igazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyekben illetékességi területén eljárni köteles. Ez az eljá­rási kötelezettség a szerv valamennyi érdemi, az adott feladatkörben jártas ügyintézőjét terheli (pl., ha közvetlen veszélyt lát fennforogni, azonnal kö­teles intézkedni). Az ügyintéző intézkedése — an­nak jellegétől függően — a tv 41. § (1) bekezdése értelmében szóban kihirdetett határozatnak minő sül. Az ilyen intézkedés tartalmát ezt követően haladéktalanul írásba kell foglalni és a határoza­tot az érdekeltek részére kézbesíteni kell. 4. Az ügyfél értesítése az eljárás hivatalból tör­ténő folytatásáról A tv 11. § (3) bekezdése értelmében az ügyfél az általa kezdeményezett eljárás folytatásától el­állhat, az államigazgatási szerv azonban — ha en­nek feltételei megvannak — az eljárást hivatalból folytathatja. Az ügyfél által kezdeményezett el­járás megszüntetéséről, az eljárás esetleges hiva­talból való folytatásáról, valamint az eljárás hi­vatalból való megindításáról az ügyfelet — az ügyfél jogai és jogos érdekeinek biztosítása érde­kében — rövid időn belül nem határozati formá­ban kell értesíteni. Az anyanyelv használata 12. §. (1) Az államigazgatási eljárásban a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit hátrány nem érhet. (2) Az eljárás során anyanyelvét mind szóban mind írásban mindenki használhatja. Beadvány 13. §. (1) Államigazgatási szervhez államigazga­tási ügyben kérelemmel, panasszal, bejelentéssel (a továbbiakban: beadvány) írásban vagy szóval lehe+ fordulni. (2) A beadványt nem az ügyfél által használt el­nevezése, hanem tartalma szerint kell elbírálni. A beadvány elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése tartalmával nem egyezik. (3) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló beadványát az eljárásra illetékes államigazgatási szerven kívül a lakóhelyén vagy munkahelyén mű­ködő városi, fővárosi kerületi vagy községi tanács igazgatási szerveinél is előterjesztheti. 1. A beadvány előterjesztésére biztosított ked­vezmény igénybevételének lehetősége A tv 13. § (3) bekezdésével kapcsolatban az ügy­fél az eljárás megindítására irányuló beadványát a felsorolt szerveknél csak a tv 1. §-ának hatálya alá tartozó államigazgatási ügyben és csak az alapeljárásban terjesztheti elő. A beadvány elő­térje"szfe^e7i~BlH^ a beadvány átvételére, illetőleg a kérelem jegyzőkönyvbe fog­lalására és továbbítására vonatkozik. Nem köteles az államigazgatási szerv olyan ké­relemről, javaslatról, vagy bejelentésről jegyző­könyvet felvenni, amely intézkedés az államigaz­gatási szervek hatáskörébe nem tartozik. Ilyen esetben az államigazgatási szerv eljáró dolgozó­jának az állampolgár részére csupán megfelelő szó­beli felvilágosítást kell adnia. Kivétel ez alól az államigazgatási határozat megtámadására irányuló kereset, amelyet az első fokú határozatot hozó ál­lamigazgatási szerv is köteles átvenni, azonban ilyen kereset jegyzőkönyvbe foglalása már nem fel­adata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom