Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 21. szám

596 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám egyéb területein való alkalmazására eddig tett kísérleteket ,azok eredményeit. Fel kell tárni a fejlettebb szervezési megoldások alkalmazásának vállalaton belüli gátló tényezőit;— más vállalatnál alkalmazott korszerű szervezési módszerek tanulmányozása és adaptálása a vállalati adottságokhoz. A vállalati szervezésfejlesztési programok kidolgozásának első lépése minden esetben a szervezettség színvonalában kialakult meglevő helyzet lehetőleg minél pontosabb felmérése és elemzése. E felmérésnek az építőipari vállalatoknál ki kell terjednie mindenekelőtt azoknak a gazdasági mutató számoknak az elemzésére, amelyek a szervezés színvonalát jellemzik. Ezen túlmenően értékelni kell a vállalat tervezési, szervezési, érdekeltségi rendszerét, a gazdálkodási működési, igazgatási, termelésirányítási folyamatok szervezettségét is. A legfontosabb azonban a termelési folyamatban elkövetett főbb szervezési hibák típusainak minél részletesebb feltárása. Egy-egy az* építési helyen, vagy a telepített üzemekben észlelt — gazdasági vagy műszaki negatívumban kifejezésre jutó szervezési fogyatékosság az azt előidéző körülmények mélyreható okozati feltárása útján elvezet mindazon rendezendő feladatokhoz, amelyeket az építéshelyi munka hatékonyabbá tétele érdekében akár vállalati, akár irányítószervi keretek között meg kell oldani. 2. A szervezésfejlesztési célrendszer meghatározása A helyzetfelmérés és elemzés eredményei alapján határozható meg, mely fejlesztési területeken szükséges, vagy célszerű a munka hatékonyságának fokozására irányuló vállalati erőfeszítéseket összpontosítani. Abból az elvből kiindulva, hogy az alapvető cél a vállalati tevékenység hatékonyságának fokozása, a szervezésfejlesztési célokat a hatékonyság növelésére orientálóan kell megfogalmazni. Ugyancsak az optimális hatékonyság elérését elősegítő szervezési megoldásokat alátámasztóan kell kidolgozni a technikai fejlesztési célokat is. A hatékonyság növelését elősegítő szervezésfejlesztési célok között az alábbiak előirányzását célszerű mérlegelni: — a vállalati technikai bázis struktúrájának jobb összehangolása az elvégzendő feladatok struktúrájával megfelelő vállalkozási politika és fejlesztési politika érvényesítésével; — a termelési sorozatnagyság növelése; a termelőberendezések hatékonyabb kihasználása; a műszakszám növelése; az állásidő csökkentése, a javítási és karbantartási munkáknak a termelési programmal való szorosabb összehangolása; — a folyamatban levő munkák számának, befejezetlen állományának csökkentése, az egy munkára összpontosított vállalati termelőerők nagyságrendjének növelése; — a munkavégzés időtartamának csökkentése; a befejezési határidők, átadások olyan ütemezése, amely a vállalati pénzgazdálkodás zavartalanságát hitelek igénybevétele nélkül, vagy azok minimális igénybevételével elősegíti; — a gazdaságosan centralizálható anyagok központi tárolásának megszervezése; az anyagfogadás, készletezés, vállalaton belüli anyagmozgatás minimális élő- és holtmunka ráfordítással járó módozatainak kidolgozása; az anyagelszámoltatás rendjének fejlesztése; — az éves szinten rendelkezésre álló munkaidőalap optimális kihasználását elősegítő vállalati munkarend kialakítása; a veszteségidők csökkentése; ebben a dolgozók személyi és anyagi érdekeltségének megteremtése. A munkaerő forgalom és az ebből származó veszteségidők csökkentése; — a rendelkezésre álló munkaerő szakmai színvonalának intenzív fejlesztése, különösen a konvertálhatóság lehetőségeinek optimális kihasználására; —1 a gépesített termelő folyamatokban a gépi paraméterekkel összehangolt vállalati létszámnormák kidolgozása és előírása. A vállalati adottságokat tükröző — bérezésre is alkalmas — programozási normativabázis kidolgozása; — a vállalati termelőrészlegek célszerű szakosítása, a szervezetek nagyságával, összetételének standardizálása; — a termelési feladatok, illetve a végrehajtásukhoz szükséges feltételek megállapítási módjának, a feladatok kiadásának, átvételüknek, teljesítésük ellenőrzésének, elszámolásuknak a vállalat egészére kiterjedő szabályozása; — a vállalati ügyviteli rendszer javítása érdekében a vállalaton belüli párhuzamos, felesleges adminisztráció kiküszöbölése; a különböző ügyviteli szabályzatok folyamatos korszerűsítése; — a rezsiköltségek normalizálási, elszámoltatási, tervezési módszereinek kidolgozása; a belső elszámolási és érdekeltségi rendszer fejlesztésével, a rezsiköltségekkel való tudatos takarékosságra való ösztönzési formák kialakítása; — az adminisztratív létszám indokolatlan növelésének megakadályozása, különösen a központi irányítás funkcionális szervezeti számának és méreteinek indokolt nagyságú meghatározása; — a programozás, termelésirányítás, műszaki és gazdasági előkészítés munkaerő, munkabér, anyag- és gépgazdálkodás stb. számítógépes módszereinek kidolgozása és az ehhez szükséges bizonylati rendszer megszervezése; — az arra alkalmas vállalati dolgozók szer/ezési és számítástechnikai képzésének megszervezése, továbbképzésük biztosítása, számukra a szerzett ismeretanyag gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek megteremtése.