Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 21. szám

21. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 597 3. A szervezésfejlesztési célok megvalósításával elérhető gazdasági eredmények meghatározása A szervezésfejlesztés a vállalati tevékenység hatékonysága javításának alapvető eszköze. Ebből kiindulóan a szervezésfejlesztési program kidolgozása során törekedni kell annak minél többoldalú számszerű meghatározására, hogy milyen konkrét számszerű gazdasági eredmények kapcsolhatók a hozandó szervezésfejlesztési intézkedésekhez. Vonatkozik ez a munka- és technológiai fegyelem, az ütemesség, az építési időtartam, a készletszint, a gépkihasználás, a jövedelmezőség mutatóira egyaránt. Nagyon megnehezítik a szervezési módszerek korszerűsítésére, illetve a korszerű szervezési módszerek széles körű elterjesztésére irányuló vállalati célok megvalósítását, ha a szervezésfejlesztési program túlságosan bonyolult, az érintettek számára metodikájában érthetetlen módszereket szervezeti és szervezési megoldásokat ír elő. Törekedni kell arra, hogy a vállalat egyes osztályaira, építési helyeire, üzemeire előírt szervezésfejlesztési feladatok ,illet ve az ezek számszerű jellemzésére szolgáló mutatók közérthetőek legyenek. A korszerűnek minősített szervezési módszer alkalmazásában érintett bármely személynek egyértelműen fel kell tudni ismernie, hogy a vele szemben támasztott, magasabb hatékonysági igényű gazdasági követelményeket milyen módon segíti elő az a feladat, amit tőle a korszerű szervezési módszer kapcsán kívánnak. 4. A szervezésfejlesztési program végrehajtása A szervezési színvonal emelése, így a szervezésfejlesztési programok kidolgozása is alapvető eszköz a munka hatékonyságának növelésében. Azok a vállalati erőfeszítések, amelyek ezt célozzák, csak akkor lehetnek eredményesek, ha azokat átfogó program alapján és állandóan napirenden tartott feladatként, folyamatos intézkedések sorozatával valósítják meg. A kiadásra kerülő konkrét szervezésfejlesztési intézkedésekben tükröződnie kell a gazdaságosságra való törekvésnek, illetve annak, hogy az intézkedések végrehajtása elsősorban a hatékonyabb megoldások alkalmazását követeli a vállalat minden dolgozójától. A hatékonyság növelésének legfontosabb vállalati módszerei a következők: a) a termelési ráfordításokkal való ésszerű takarékoskodás; b) a meglevő termelőberendezések jobb teljesítmény- és időkihasználása; c) a munkaidőalap jobb kihasználása; d) az ügyviteli folyamatrendszer racionalizálása; Az eszközökkel való ésszerű takarékosságra irányuló vállalati szervezésfejlesztési intézkedéseknek ki kell terjedniük a következőkre: — intézkedések a vállalati adottságokat tükröző anyagnormativák kidolgozására, ezeknek kötelező betartása, az ezek alapján történő anyagelszámoltatás rendszerének kialakítására, az anyagtakarékossággal kapcsolatos vállalaton belüli érdekeltségi rendszer kidolgozására és bevezetésére; az anyagfogadás, bevételezés, anyagkezelés, tárolás, készletezés, be- és kivételezése rendjének szabályozására, az anyagkáló átlagos nagyságrendjének csökkentésére; — intézkedések a vállalati befejezetlen állomány, a vállalati kintlevőségek nagyságrendje ésszerű csökkentésére, s ezzel a folyamatos termeléshez, illetve annak finanszírozásához szükséges forgóeszközök nagyságrendjének csökkentésére; — intézkedések az anyagok ismételt igénylésével és felhasználásával járó mennyiségi és minőségi hibák csökkentésére, a felelősség mindenkori személy szerinti kötelező megállapítására, a technikai folyamatok sorrendjében egymást követő brigádok közötti munkaterületátadás betartandó követelményrendszerének szabályozására; — intézkedések az építéshelyeken és telepített üzemekben az anyagok tárolásának, nyilvántartásának, az építési helyekről visszaállított anyagok nyilvántartásba vételének és tárolásának szabályozására; — intézkedések a különféle energiahordozókkal, energiával való takarékos gazdálkodásra a vállalati tevékenység minden területén. A meglevő termelőberendezések jobb teljesítmény és időkihasználása érdekében teendő szervezésfejlesztési intézkedéseknek az alábbiakra célszerű kiterjedniük: — intézkedések a vállalat rendelkezésre álló termelőberendezések állományának pontos felmérésére, folyamatos nyilvántartásuk megszervezésére, a vállalati adottságoknak megfelelő időés teljesítmény kihasználási normatívák kidolgozására, azok kötelező előírására és olyan vállalati érdekeltségi rendszer kialakítására, illetve bevezetésére, amelynek alapján a gépeket használó termelőegységek anyagilag is érdekeltek a termelőberendezések hatékonyabb kihasználásában. — intézkedések a vállalat rendelkezésére álló termelőberendezések tervszerűen megelőző karbantartásának, javításának, alkatrészellátásának megszervezésére, a gépek kezelésében, karbantartásában való szakmai jártasság fokozására, olyan érdekeltségi rendszer kidolgozására és bevezetésére, amely a gépekkel dolgozókat anyagilag is érdekeltekké teszi abban, hogy a meghibásodások miatti gépállások időtartama a minimumra csökkenjen; — intézkedések a vállalat rendelkezésére álló kisgépek, villamos kézi szerszámok társadalmi tulajdoni védelmének fokozására és az ebben való érdekeltség kifejlesztésére;