Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 21. szám

21. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 595 Az előzőekben vázolt szervezésfejlesztési prog- i ram kidolgozása során ezért tételesen meg kell határozni ezeket a vállalaton belüli .feltételeket és megteremtésükre a vállalati vezetésnek a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Célszerű tehát, ha a vállalati szervezésfejlesztési programot a benne foglalt célok megvalósítását szolgáló vállalati intézkedési terv támasztja alá. Az intézkedési tervnek az alábbi főbb feladatokra kell irányulnia: — A kitűzött szervezésfejlesztési célok megvalósításával kapcsolatos teendők és felelősség szervezetekre, szémélyekre való felbontása; a feladatoknak az ügyrendbe való beépítése; a végrehajtásra irányuló ellenőrzési, beszámolási és érdekeltségi rendszer kialakítása. — A szervezésfejlesztési tervben foglaltak megvalósításával kapcsolatosan a dolgozókra háruló feladatok megfogalmazása, részükre az ezzel összefüggően szükséges tájékoztatás — esetleges tanfolyami oktatás — biztosítása, a fejlesztési célok megvalósításában érdekeltségük kidolgozása és közlése. — A vállalati dolgozókat érintő szervezőképzés, illetve az egyes munkakörökhöz kapcsolódó szervezési ismeretek oktatása, programjának kidolgozása és az oktatás, továbbképzés lebonyolítása. A szervezésfejlesztési programot a vállalati dolgozókkal — még a véglegesítést, illetve a jóváhagyást megelőzően — meg kell vitatni. Törekedni kell, hogy a dolgozók termelési tanácskozáson elhangzó javaslatai a szervezésfejlesztési tervbe beépüljenek, s a fejlesztési program a dolgozók körében a munka hatékonyságának fokozását célzó mozgalom kibontakozásának alapjává váljék. A programban foglalt célok megvalósítását, az intézkedési tervben előírt feladatok teljesítését folyamatosan ellenőrizni kell. Ennek során fel kell tárni azokat a tényezőket, amelyek a fejlettebb szervezés kibontakozását fékezik, operatív intézkedéseket kell tenni azok korlátozó hatásának csökkentésére, illetve megszüntetésére. A program megvalósulását évenként értékelni, a programot szükség szerint időszerűsíteni kell. II. A szervezésfejlesztési programok kidolgozása során a tartalmi követelményeket illetően az alábbiakat kell irányelvként figyelembe venni. 1. A jelenlegi helyzet felmérése és elemzése; 2. A szervezésfejlesztési célrendszer meghatározása; 3. A kitűzött célok megvalósításával elérhető gazdasági eredmények meghatározása; 4. A szervezésfejlesztési program végrehajtása. 1. Helyzetfelmérés és elemzés A helyzetfelmérés és elemzés célja, hogy a vállalati vezetés a szervezésfejlesztési célok és feltételek megfogalmazásához elegendő információval rendelkezzék. A felmérésnek az alábbi szempontokra célszerű kiterjednie: — a vállalati termelő tevékenység gazdasági és műszaki előkészítésének helyzete; — a gazdasági és műszaki előkészítési folyamatok kapcsolata a vállalati gazdálkodási és termelésirányítási folyamatrendszerrel; — a gazdasági és műszaki előkészítési folyamatok hatása a vállalati külső kapcsolatok, a vállalatközi munkamegosztás alakulására; — a vállalati eszközök hatékonysága a vállalati termelési és gazdasági folyamatrendszerben (gépek és termelőberendezések kihasználásának mértéke, az erre ható belső és külső tényezők feltárása, hatásuk irányának, mértékének meghatározása, a forgóeszközök forgási sebességének elemzése] a készletek, befejezetlen állomány alakulása és az erre hatást gyakorló tényezők feltárása); — az építkezések térbeli, időbeli koncentrációjának, a vállalati termelőerők feladatokra való összpontosításának, a folyamatban levő munkák számának felmérése és elemzése. Az építési idő alakulása, az erre ható vállalaton belüli és kívüli tényezők feltárása és elemzése; — a munkaerővel való gazdálkodás hatékonyságának felmérése és elemzése kapcsán vizsgálni kell a munkaidőalap kihasználásának mértékét, a túlórázás mértékét és az azt előidéző okokat; a munkaerőhullámzást és okait, a munka és technológiai fegyelem alakulását, a létszám szakmai összetételét; — a vállalat ügyviteli rendszerének, számviteli mechanizmusának felülvizsgálata; a külső és vállalaton belüli információs igények kielégítéséhez szükséges adatok rögzítésében, feldolgozásában és tárolásában vállalaton belül tapasztalható párhuzamos felesleges tevékenységek feltárása; — a vállalati szervezeti struktúra — elsősorban az adminisztratív létszám jórészt lekötő gazdasági szervezetek vállalati hálózatának — felülvizsgálata; a központi irányítás funkcionális szervezeteinek korszerűsítése során létrehívott új szervezetek indokoltságának vizsgálata; — a rezsiköltségek alakulásának és az arra ható tényezők feltárása és elemzése szervezeti egységenként és funkciók szerint; a rezsiköltségek — elsősorban a központi irányítási költségek — tervezése, normatizálása, elszámoltatási feltételeinek meghatározása; — vizsgálni kell a vállalatnál eddig alkalmazott munka- és üzemszervezési módszereket, a számítástechnika termelésirányításban, adatfeldolgozásban és a vállalati gazdálkodási folyamatok