Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 439 A vád elejtésé és módosítása 209. §. (1) Az ügyész a bizonyítás eredményéhez képest a 212. § (6) bekezdése szerinti tanácsülésig a vádat elejtheti; a vád elejtését indokolni köteles. (2) Ha az ügyész úgy látja, hogy a vádlott más bűncselekményben bűnös, vagy más bűncselekményben is bűnös, mint amely miatt vádat emelt, a 212. § (6) bekezdése szerinti tanácsülésig a vádat megváltoztatja, illetőleg kiterjeszti vagy pót vádirat benyújtása végett a tárgyalás elnapolását indítványozza. (3) A vád megváltoztatása, illetőleg kiterjesztése esetén a bíróság a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja; erre nézve az ügyészt, a vádlottat és a védőt meghallgatja. Ugyanígy jár el akkor is, ha megállapítja, hogy a tárgyalás adatai alapján a bűncselekmény a vádnál súlyosabban minősülhet. (5) Ha a megváltoztatott, illetőleg kiterjesztett vád elbírálása a 33. § (2)—(3) bekezdésében meghatározott okból más bírósághoz tartozik, az ügyet — a területén működő ügyész útján — e bírósághoz kell áttenni. Kényszergyógykezelés elrendelésének indítványozása 210. §. Ha az ügyész a tárgyaláson indítványozza a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelését, a 209. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. Polgári jogi igény érvényesítése 211. §. A magánfél, illetőleg az ügyész a polgári jogi igényt a vádlottal szemben a 212. § (6) bekezdése szerinti tanácsülésig terjesztheti elő. Perbeszédek és felszólalások 212. §. (1) A bizonyítási eljárás lefolytatása után, ha bizonyítási indítványt nem tettek, vagy azt a bíróság elutasította, a tanács elnöke a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja. Ezután az ügyész tartja meg vádbeszédét. Indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a) a vádlottat milyen tények alapján, milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek; b) milyen büntetést szabjon ki, de a büntetés meghatározott mértékére nem tehet indítványt; c) milyen egyéb rendelkezéseket tegyen. (2) Az ügyész után a sértett, a magánfél és az egyéb érdekeltek felszólalhatnak. Ennek során a sértett a vádlott bűnösségéről, a magánfél a polgári jogi igényről nyilatkozhat, az egyéb érdekeltek pedig az 57. §-ban meghatározott körben indítványt tehetnek. (3) A felszólalások után a védőbeszéd következik. Ha a vádlott érdekében több védő jár el, a védőbeszédet — megegyezésük szerint — egyikük tartja. (4) A perbeszédekre és a felszólalásokra válaszoknak van helye. (5) Az utolsó szó joga a vádlottat illeti. (6) A perbeszédek és a felszólalások után a bíróság határozatának meghozatala céljából tanácsülést tart. Az eljárást megszüntető végzés 213. §. (1) A bíróság az eljárást megszünteti, a) ha büntethetőséget megszüntető ok (Btk. 30. §) áU fenn; b) ha az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányzik és a hiányt nem pótolták, illetőleg az már nem pótolható; c) ha a cselekményt már jogerősen elbírálták; d) az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségrevonás szempontjából nincs jelentősége; e) ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi; f) ha az ügyész a vádat elejtette (209. § [1] bek.). (2) Az eljárást megszüntető végzésben a bíróság elkobzást rendelhet el, továbbá — a vádlott halála kivételével — vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfi-